A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

220 helyeiben volt segéd. 1912-ben lett önálló. Raffiából fonott fürdőtáska és fából szö­vött szabadalma van. Ipt. elöljáró, a Tűz­oltó Testület cső-, illetve í'ajvezetője, volt vár. képv., szövetkezeti felügy. biz. tag. Horváth István asztalos m., Füleki u. 17. Salgótarjánban 1905-ben szül., 1922- hen szab. fel. Budapest, Csepel, Pesterzsé­bet, Kisterenne mestereinél volt segéd. 1930-ban lett önálló. Hriadlovszky Béla úri- és női szabó m., Kassai sor 41. Gyöngyösön 1885-ben szül., 1902-ben szab. fel. Hosszabb segédi gyakorlat után, melyet részben Budapes­ten Holczer Simon és Szegő Lajos sza- loniaiban részben Salgótarjánban fejtett ld, 1920-ban önállósította magát. A vi­lágháborúban az orosz fronton küzdött, majd 1915-ben fogságba került. 5x/2 évig volt fogságban. Jakubove Pál cipészmester, Menház u. 5. Szül. 1894-ben, 1909-ben Losoncon szab. fel. Salgótarján, Miskolc, Budapest ús Kassa voltak segédi állomásai. 1920- ban lett önálló. 2—3 segédet tart. Az ipt. elölj, tagja. A tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz, olasz és szerb, fronton harcolt. Kis ez., br. v. é. kitüntetése van. Jankovics József cipészmester, Füleki u. 4. sz. Breznóbányán 1866-ban szül., 1883-ban szab. fel. Besztercebánya, Rima­szombat, Losonc, Salgótarján, Kunszent- miklós és Budapest jobb mesterei mellett Töltötte segédi idejét. 1890-ben lett önálló. Az 1887. évi losonci kiállításon munkája ezüst oklevéllel lett kitüntetve. Az ipt. volt vál. tagja. Ferenc fia a harctéren Kosi halált halt. Brody mellett Jaszenó- ban van eltemetve. Kádár Péter fodrász m., Fő u. 11. Keg- levichházán 1870-ben szül., 1886-ban szab. fel. Wienben, Kolozsvárt és Szentesen volt segéd. 1894-ben nyitotta meg önálló üzletét. Az ipartestületnek előbb házna­gya, majd elnöke lett. Tűzoltó őrsparancs­nok. Volt közs. h. bíró, közs. képviselő, aki köztiszteletnek örvend. Keszler Mátyás vendéglős és szállodás, Széna tér 3 (Nemzeti Szálló). Szül. Bag- lyasalján 1891-ben, 1906-ban Neményinél szab. fel. Ősbudavár, Schuller, Miskolc, Csorbató, Tátralomnic üzleteiben szerzett gyakorlat után 1920-ban létesítette önálló -üzletét, melyet 7 alkalmazottal vezet. Szállodája modernül van berendezve, köz­ponti fűtéssel. Az orosz fronton harcolt, K. cs.-k.-je van. Kiss József szabó m., Fő u. 84. Rima-. szombaton 1886-ban szül., 1903-ban szab. fel. 1919-ben önállósította magát. A csendőrség, vámőrség és rendőrség ré­szére is dolgozik. Az orosz fronton meg­sebesült és fogságba került. Kiss Sándor sütőmester, Karancs u. 6. Jászjákóhalmán 1885-ben szül., 1898-ban lett segéd, majd mestervizsgát tett és 1929-ben vette át mai üzletét, melyet 1 segéddel és 3 tanonccal vezet. Az ipt. elölj, tagja. A világháborúban K. cs.-k. kitüntetést nyert. Kivovics Jenő borbély m., Fő u. 25. Salgótarjánban 1889-ben szül., 1913-ban létesítette önálló üzletét, melyben 3 alkal­mazottat is foglalkoztat. Kovács Gyula fodrász m., Széna tér 2. Salgótarjánban 1901-ben szül., 1919-ben szab. fel. 10 évi segédeskedés után 1929- ben nyitotta meg önálló üzletét. Üzleté­ben fivére Pál, aki a bpesti 1929 évi fod­rászversenyen díszoklevelet nyert, segéd­kezik. Kovács Lajos hentes- és mészáros m., Pécskő u. 24. Salgótarjánban 1897-ben szül., 1912-ben szab. fel. Több városban gyarapította szakmai tudását. 1919-ben nyitotta meg üzletét. Ipt. elöljáró, aki ambícióval vesz részt a közügyekben. A világháborúban az orosz fronton küzdött és fogságba esett. Neje: Romhányi Irén. Krajcsovits Gyula sütőmester, Fő u. 20. Udvarnokon 1865-ben szül., 1882-ben Lé­ván szab. fel. Aranyosmarót, Léva, Salgó­tarján, Budapest jó mesterei mellett foly­tatva segédi gyakorlatot, 1906-ban lett önálló. 3 segédet tart. Résztvett a világ­háborúban. Neje: Ondrey Ludmilla. Kriffel József fodrász m., Vág u. 12. Salgótarjánban 1898-ban szül., 1916-ban szab. fel. Budapesten, majd Liptószent- miklóson volt segéd. 1919-ben alapította önálló üzletét. Az ipt. könyvtárosa. Neje: Mika Mária. Maász József kárpitos és díszítő m., Fő u. 74. Szegeden 1892-ben szül., 1908-ban szab. fel. A Lingl és Kendi fővárosi cé­geknél gyarapítva szaktudását, 1911-ben lett önálló. Műhelyéből Ízléses és jó mun­ka kerül ki. Mailik József férfi szab m., Fő u. 52. Salgótarjánban 1904-ben szül., 1921-ben atyjánál szab. fel. Budapest, Kecskemét, Eger és Szabadka mestereinél gyarapítva szaktudását, 1926-ban lett önálló. 1 se­gédet foglalkoztat. Majlik Pál szabó m., Fő u. 174. Ipoly- tarnócon 1877-ben szül., 1893-ban lett se­géd s mint ilyen Budapesten, Vácon, Ba­lassagyarmaton és Losoncon dolgozott.

Next

/
Thumbnails
Contents