A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
217 <és Kiráiyd műhelyeiben fejlesztette szaktudását. 1925-ben alapította műhelyét. Munkáit becsülik és szeretik. Egy ta- nonca van. Horváth Gergely Béla kovács és kocsigyártó m. Bükkaranyoson 1896-ban szül., Sajókazincon — néhai atyja keze alatt — 1912-ben szab. Miskolcon, Kassán és Óz- don praktizált. 1920-ban Vadnán önállósította magát, 1929-ben Sajóvárkonyra helyezte át műhelyét. 5 segéddel és 3 tanulóval elsőrendű munkát produkál. Háború alatt az orosz és olasz fronton háromszor sebesült meg, kit.: kis ez. és br. vit. é., K. cs.-k., seb. é. és német kis ez. Neje: Kiima Mária. Knyaskó Gyula épület- és bútorasztalos m. 1887-ben szül., 1904-ben Füleken szab. Gyöngyösi, aradi, füzesabonyi és ózdi mesterek keze alatt volt segéd. 1912- ben lett önálló. Számos köz- és magán- épület szakmába vágó munkáit készítette. Az orosz és román fronton harcolt, a kis ez. és br. v. é., a K. cs.-k. és a háborús emlék é. tulajdonosa. Neje: Kovács Gizella. Lenkey Zsigmond kocsigyártó m. és autókarosszéria készítő. Imolán 1897-ben szül., Rozsnyón 1913-ban szab. Rozsnyón, Miskolcon és Kassán volt segéd. Két évet végzett a felsőipariskolán. 1922-ben Sajó- szentpéteren, 1924-ben Sajóvárkonyban alapított üzemet. Ma 4 segéd és 2 tanuló dolgozik vezetése alatt. Oklevéllel kitüntetett^ mester. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, olasz hadifogságban volt. Kit.: Kis ezüst és bronz vit. é., K. cs.-k. és kor. ezüst érd. kér. Neje: Búzás Piroska. Magyary Károly úri- és női ortopád cipész m. Szül. 1893-ban, szab. 1909-ben Kolozsvár. Budapesten, Ausztriában és Romániában praktizált. Szakiskolát végzett. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült. 1919-ben Kolozsvárott önállósította magát, onnan hazafias magatartása miatt kiutasították. Ózdon 1922-ben alapította újra műhelyét. Több érem és elismerő oklevél tulajdonosa. Neje: Nagy Margit. Miksztai József úri- és női cipész m. 1906-ban Barczikán szül., 1918-ban Ózdon szab. Miskolcon, Ózdon és Budapesten gyakorolta a szakmát. 1927-ben alapított műhelyében jó és ízléses munkát készít 1 segédjével és 2 tanulójával. Neje: Énekes Margit. Román József úri szabó m. Ónodon 1883-ban szül., Putnokon 1900-ban szab. Tokaj, Szerencs stb. műhelyeiben dolgozott mint segéd, majd külföldi tanulmányútra ment. 1911-ben lett önálló. A múltban 10—-12, ma 2 segédje van. Ipt. elölj, tag, Iparoskor vál. tag. A világháborút a szerb és orosz fronton töltötte, megsebesült, kit.: br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Bácsik Erzsébet. Sonnenschein Lajos hentes és mészáros m. Mádon 1889-ben szül., u. ott 1908-ban szab. Miskolcon töltötte segédéveit. Háború alatt az orosz fronton harcolt, majd hadifogságba esett, kétszer sebesült. 1928-ban önálósította magát. Neje: Fischer Erzsébet. Szabó János kerékgyártó m. Szül. 1907- ben Sajószentkirály, szab. 1925-ben Sajó- várkony. Putnok, Újfehértó, Árokszállás és Demjén műhelyeiben praktizált. Műhelyének alapítási éve 1928. Szakképzett mester. Neje: Molnár Erzsébet. Varga Kálmán úri szabó m. Szül. 1905- ben, szab. 1923-ban Sajóvárkony. Salgótarjáni, veszprémi és budapesti műhelyek- látták mint segédet. 7 éven keresztül szerzett gyakorlat birtokában 1930-ban megalapította műhelyét, ahol egy segéddel ízléses és jó munkát készít. Neje: Köves Jolán f. Bárdos József Breznay Bálint Gergely Gyula
