A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

213 kolcon 1909-ben szab. Miskolcon és Kas­sán gyakorolta a szakmát. 1920-ban Har­sányon önállósította magát, 1922-ben he­lyezte át Sajószentpéterre műhelyét. Egy segéddel és 2 tanulóval dolgozik. Az ipt. felügy. biz. tagja, az Iparoskor pénztá­rosa. Résztvett a világháborúban, kit.: kis ez. v. é. és K. cs.-k. Neje: Starkmann Helén. Friedmann Jenó' épület- és bútoraszta­los m. Szilvásváradon 1892-ben szül., Sa- jószentpéteren 1905—1908-ig volt tanuló. Budapesten, Debrecenben, Moszkvában, Taskendben, Egerben és Miskolcon gya­korolta a szakmát. 1920-ban önállósította magát. Résztvett a háborúban. 1915-19-ig hadifogságban volt. Neje: Berger Malvin. Gaál István kőművesmester. Rima- szécsen 1880-ban szül., u. ott atyjánál, néhai G. Istvánnál 1895-ben szab. Miskol­con, Debrecenben, Budapesten és Sajó­szentpéteren gyarapította szaktudását. 1906-ban önállósította magát. Alkalom szerint 24 segédet is foglalkoztat. Isko­lák, jegyzői lakok, templomok, község­házak és magánépületek felépítése fűző­dik nevéhez. Az ipt. elnöki tisztségében eredményes munkásságot fejt ki. A ta- nonevizsg. biz. tagja, a Tűzoltó egy. al- parancsnoka, a 20 éves ezüst érem tu­lajdonosa, közs. képv. test tag, stb. 43 hó­napig volt a harctéren. Kit.: kis ez. és br. vit. é., K. cs.-k. Neje: Herceg Erzsébet. Groszmann Elemér szabó m., 1907-ben Sajószentpéteren szül., 1925-ben szab. fel. Pujríokon, Budapesten, Ózdon és Győrött volt segéd 5 éven keresztül. A szabá­szatot a technológián tanulta, 1930-ban alapította műhelyét, ahol egy segéddel és 2 tanulóval dolgozik. Mérték után an­gol úri szabóságot folytat, munkái fő­városi nívójúak. Az Iparoskor műkedvelő gárdájának oszlopos tagja. Gyenes János gépészkovács m. Szül. 1876-ban, szab. 1893-ban Sajószentpéter. 3 évig Amerikában volt tanulmányúton, Miskolcon és Nyíregyházán praktizált. 1917-ben alapította műhelyét. Ipara mel­lett autófuvarozási vállalata van. Ipt. elölj, tag, Iparoskor vál. tag. Résztvett a háborúban. Neje: Bagoly Mária. bátori Gyöngyössy László kovács m. 1898-ban Nagyszalontán szül., Régi ne­mesi családból származik. Nagyatyja Gy. Sándor résztvett a 48-as szabadságharc­ban. A szakmát Nagyszalontán tanulta, 1915-ben szab. Olasz hadifogságban volt, 1919-ben tért haza. Sajószentpéteren volt segéd, ahol megtelepedve 1924-ben ön­állósította magát. 2 segédje van. Ipt. elölj, tag, az Iparoskor háznagya. Neje: Szabó Amália. Harik Ferenc úri szabó m. Szül. 1903- ban, szab. 1922-ben Sajószentpéter. Buda­pesti, miskolci, mezőcsáti, sátoraljaújhelyi és ózdi mestereknél volt segéd. 1928 óta űzi önállóan az ipart. 2 tanonccal dolgo­zik. Neje: Kálmán Irén. Harsányi Béla úri- és női fodrász m. Nyíregyházán 1896-ban szül., Borsódná- dasdon 1907-ben szab. 1913-ban Budapes­ten szakiskolát végzett. Egerben, Kassán és Budapesten volt segéd és üzletvezető. 1920-ban alapította fodrásztermét és illatszertárát. Egy segéddel és 2 ta­nulóval dolgozik. Ipt. elölj, tag 3 éven keresztül jegyzője, az Iparoskörnek hosz- szú éveken keresztül vál. tagja, jegyzője, vigalmi elnöke. Nemzeti ünnepeken a hazafias szavalatok előadója. A háború­ban megsebesült, 30 % -os hadirokkant. Kit.: német kis ezüst és bronz vit. érem és K. cs.-k. Neje: Antal Mária. Hegedűs András úri cipész m. és felső­részkészítő. 1903-ban szül., 1920-ban Sajó- kazincon szab. Sátoraljaújhelyen, Putno- kon és Sajószentpéteren volt segéd. 1925- ben lett önálló, 3 segéddel dolgozik. Neje: Kovács Erzsébet. Huszthy Lajos hentes- és mészáros m. 1888-ban Sajószentpéteren szül., 1904-ben Miskolcon szab. Miskolc, Putnok, Pelsőc és Sajószentpéter voltak tanulmányútjá- nak állomáshelyei. 1912 volt önállósításá­nak éve. Székében egy segéd és egy ta­nuló van. Ipt. elölj, tag, Iparoskor vál. tag, közs. képv. test. tag stb. Az orosz harctéren hadifogságba esett, Szibériában volt. Neje: Farkas Rozália. Jedlicska Ernő cukrász m. Szül. 1898- ban Szin, szab. 1914-ben Kassa. A háború alatt katona volt, majd Sátoraljaújhelyen, Szinen, Putnokon, Miskolcon és Rozsnyón praktizált. Közben üzletvezető volt. 1930- ban lett önálló. Egy segédet tart. Neje: Robóczy Mária. Juhász István cipész m. Rudabányán 1887-ben szül., u. ott 1905-ben szab. Egy évtizeden keresztül dolgozott Edelényen és Sajószentpéteren. 1916-ban alapította műhelyét. 2 tanonccal dolgozik. Neje: Dankó Anna. Kuzbelt Béla úri cipész m. Abafalván 1898-ban szül., Miskolcon 1915-ben szab. 1916—18-ig az orosz és román frontokon harcolt. Kit.: kis ezüst és bronz vit. é., K. cs.-k. és kétsávos seb. é. Segéd Miskol­con, Budapesten és Wienben volt. 1931- ben alapította vállalatát. Neje: Molnár Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents