A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
213 kolcon 1909-ben szab. Miskolcon és Kassán gyakorolta a szakmát. 1920-ban Harsányon önállósította magát, 1922-ben helyezte át Sajószentpéterre műhelyét. Egy segéddel és 2 tanulóval dolgozik. Az ipt. felügy. biz. tagja, az Iparoskor pénztárosa. Résztvett a világháborúban, kit.: kis ez. v. é. és K. cs.-k. Neje: Starkmann Helén. Friedmann Jenó' épület- és bútorasztalos m. Szilvásváradon 1892-ben szül., Sa- jószentpéteren 1905—1908-ig volt tanuló. Budapesten, Debrecenben, Moszkvában, Taskendben, Egerben és Miskolcon gyakorolta a szakmát. 1920-ban önállósította magát. Résztvett a háborúban. 1915-19-ig hadifogságban volt. Neje: Berger Malvin. Gaál István kőművesmester. Rima- szécsen 1880-ban szül., u. ott atyjánál, néhai G. Istvánnál 1895-ben szab. Miskolcon, Debrecenben, Budapesten és Sajószentpéteren gyarapította szaktudását. 1906-ban önállósította magát. Alkalom szerint 24 segédet is foglalkoztat. Iskolák, jegyzői lakok, templomok, községházak és magánépületek felépítése fűződik nevéhez. Az ipt. elnöki tisztségében eredményes munkásságot fejt ki. A ta- nonevizsg. biz. tagja, a Tűzoltó egy. al- parancsnoka, a 20 éves ezüst érem tulajdonosa, közs. képv. test tag, stb. 43 hónapig volt a harctéren. Kit.: kis ez. és br. vit. é., K. cs.-k. Neje: Herceg Erzsébet. Groszmann Elemér szabó m., 1907-ben Sajószentpéteren szül., 1925-ben szab. fel. Pujríokon, Budapesten, Ózdon és Győrött volt segéd 5 éven keresztül. A szabászatot a technológián tanulta, 1930-ban alapította műhelyét, ahol egy segéddel és 2 tanulóval dolgozik. Mérték után angol úri szabóságot folytat, munkái fővárosi nívójúak. Az Iparoskor műkedvelő gárdájának oszlopos tagja. Gyenes János gépészkovács m. Szül. 1876-ban, szab. 1893-ban Sajószentpéter. 3 évig Amerikában volt tanulmányúton, Miskolcon és Nyíregyházán praktizált. 1917-ben alapította műhelyét. Ipara mellett autófuvarozási vállalata van. Ipt. elölj, tag, Iparoskor vál. tag. Résztvett a háborúban. Neje: Bagoly Mária. bátori Gyöngyössy László kovács m. 1898-ban Nagyszalontán szül., Régi nemesi családból származik. Nagyatyja Gy. Sándor résztvett a 48-as szabadságharcban. A szakmát Nagyszalontán tanulta, 1915-ben szab. Olasz hadifogságban volt, 1919-ben tért haza. Sajószentpéteren volt segéd, ahol megtelepedve 1924-ben önállósította magát. 2 segédje van. Ipt. elölj, tag, az Iparoskor háznagya. Neje: Szabó Amália. Harik Ferenc úri szabó m. Szül. 1903- ban, szab. 1922-ben Sajószentpéter. Budapesti, miskolci, mezőcsáti, sátoraljaújhelyi és ózdi mestereknél volt segéd. 1928 óta űzi önállóan az ipart. 2 tanonccal dolgozik. Neje: Kálmán Irén. Harsányi Béla úri- és női fodrász m. Nyíregyházán 1896-ban szül., Borsódná- dasdon 1907-ben szab. 1913-ban Budapesten szakiskolát végzett. Egerben, Kassán és Budapesten volt segéd és üzletvezető. 1920-ban alapította fodrásztermét és illatszertárát. Egy segéddel és 2 tanulóval dolgozik. Ipt. elölj, tag 3 éven keresztül jegyzője, az Iparoskörnek hosz- szú éveken keresztül vál. tagja, jegyzője, vigalmi elnöke. Nemzeti ünnepeken a hazafias szavalatok előadója. A háborúban megsebesült, 30 % -os hadirokkant. Kit.: német kis ezüst és bronz vit. érem és K. cs.-k. Neje: Antal Mária. Hegedűs András úri cipész m. és felsőrészkészítő. 1903-ban szül., 1920-ban Sajó- kazincon szab. Sátoraljaújhelyen, Putno- kon és Sajószentpéteren volt segéd. 1925- ben lett önálló, 3 segéddel dolgozik. Neje: Kovács Erzsébet. Huszthy Lajos hentes- és mészáros m. 1888-ban Sajószentpéteren szül., 1904-ben Miskolcon szab. Miskolc, Putnok, Pelsőc és Sajószentpéter voltak tanulmányútjá- nak állomáshelyei. 1912 volt önállósításának éve. Székében egy segéd és egy tanuló van. Ipt. elölj, tag, Iparoskor vál. tag, közs. képv. test. tag stb. Az orosz harctéren hadifogságba esett, Szibériában volt. Neje: Farkas Rozália. Jedlicska Ernő cukrász m. Szül. 1898- ban Szin, szab. 1914-ben Kassa. A háború alatt katona volt, majd Sátoraljaújhelyen, Szinen, Putnokon, Miskolcon és Rozsnyón praktizált. Közben üzletvezető volt. 1930- ban lett önálló. Egy segédet tart. Neje: Robóczy Mária. Juhász István cipész m. Rudabányán 1887-ben szül., u. ott 1905-ben szab. Egy évtizeden keresztül dolgozott Edelényen és Sajószentpéteren. 1916-ban alapította műhelyét. 2 tanonccal dolgozik. Neje: Dankó Anna. Kuzbelt Béla úri cipész m. Abafalván 1898-ban szül., Miskolcon 1915-ben szab. 1916—18-ig az orosz és román frontokon harcolt. Kit.: kis ezüst és bronz vit. é., K. cs.-k. és kétsávos seb. é. Segéd Miskolcon, Budapesten és Wienben volt. 1931- ben alapította vállalatát. Neje: Molnár Mária.