A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
198 Krausz Herman sütő m. 1868-ban szül. Goncruska községben, 1885-ben Székesfehérvárott szab. fel. Mint segéd Székes- fehérváron és Budapesten dolgozott. 1888-ban katonai szolgálatra vonult be, majd a csendőrség kötelékébe lépett. 1895-ben mint káplár szerelt le. 1895-ben lett önálló Tiszafüreden, 1898-ban pedig helyben. Az iparos mozgalmakban részt- vesz. Közreműködött az iparoskor és ipartestület megalapításában. Béla fia apjánál szabadult és jelenleg is apjánál dolgozik. Neje: Krausz Etel. Lakatos István kovácsmester. 1881-ben szül. Kisivánkán, 1898-ban Poroszlón szabadult fel. 1907-ben lett önálló. 2 tanon- cot szabadított. Iparoskor választm. tag, a tanoncvizsg. biz. és tűzoltó egy. tagja. A világháborúban részt vett, egyszer sebesült. Neje: Jobágy Julianna. Lővey Béla hentes m. 1884-ben szül. Tiszanánán. Édesapjánál tanulta mesterségét. Szakvizsgát Miskolcon tett. 1924- ben lett önálló. Úgy az ipari, mint a társadalmi mozgalmakban részt vesz. Az iparoskor könyvtárnoka volt, az ipartestület előljárósági tagja, a tűzoltó egyesület őrsparancsnoka. A világháborúban részt vett. Orosz fogságban volt 3 évig. Neje: Lendvay Erzsébet. Mihály József kalapos és vendéglős. 1885-ben szül., 1902-ben szabadult fel Poroszlón. Budapesten fejlesztette szaktudását. 1909-ben lett önálló. Üzletében saját készítésű kalapjait árulja. A világháborúban részt vett. 70 % -os rokkant. 1924 óta van vendéglője. Az iparos mozgalmakban állandóan részt vett. Az iparoskörnek pénztárnoka, alelnöke, majd elnöke volt. Az ipartestületnek előljárósági tagja. Neje: Szecskó Róza. Mester Benjámin kerékgyártó m. 1875- ben Poroszlón szül., 1892-ben Tiszafüreden szabadult fel. Segédéveit Nagyvárad, Debrecen, Bpest, Aszód stb. töltötte el, majd 1899-ben önálló lett. Kiválóan képzett iparos. Úgy az Iparoskor, mint az Ipartestület megalapításában tevékeny részt vett. Önállósága alatt 2 tanoncot szabadított. Fia Béla apjánál tanulta mesterségét és u. o. szabadult fel. Fia a debreceni ipt. által rendezett kiállításon szép munkájáért ezüst éremmel és oklevéllel lett kitüntetve. Neje: Fazekas Irma Münsz Zoltán cipész m. 1882-ben szül. Karcagon, 1900-ban szab. fel. Kunhegyesen. Magyarország nagyobb helyein képezte magát, majd 1922-ben önálló lett. Raktári munkát készít. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Deutsch Róza. Münz József asztalos m. 1897-ben szül. Kunmadarason, u. o. 1913-ban szab. fel. Magyarország több városában fejlesztette szaktudását, 1922-ben lett önálló. A világháborúban részt vett. Mint tizedes szerelt le Neje: Neumann Aranka Oláh Gábor úri- és női szabó. 1892-ben szül. Poroszlón. Iparát orosz fogságban tanulta hazatérte után Bpesten tökéletesítette szaktudását, mint segéd Miskolcon dolgozott. 1921-ben önálló lett. Úgy a férfi, mint női ruha szabó iparból mester- vizsgát tett. Az iparos mozgalmakban állandóan részt vesz. Az ipt. alelnöke. Társadalmi téren is fejt ki tevékenységet. A Polg. Olvasókör pénztárosa volt 3 évig, a Gazdakörnek tagja, egyházi presbiter. A világháborúban mint szakaszvezető résztvett, egyszer sebesült Neie: Balogh Juliánná. Oláh Lajos szabómester. 1875-ben szül. Poroszlón, u. ott 1895-ben szab. fel. Mint segéd Magyarország nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását, majd 1900-ban Poroszlón önálló lett. Mint tanult szabász elismerten jó munkája révén az egész környéken elismert nevet biztosított magának. Önállósága alatt négy tanulót szabadtíott fel. Az ipt. előljárósági tagja. A világháborúban 56 hónapot töltött arcvonalban. Kétszer sebesült. Schwarcz József cipész m. 1888-ban született Abádszalókon, 1901-ben Tiszafüreden szabadult fel. Segédéveit Budapesten töltötte, 1913-ban Tiszafüreden. 1918-tól pedig helyben önálló. A világháborúban résztvett. Neje: Fuksz Teréz. Sándor István kőműves- és ácsmester. Fő u. 64. 1868-ban szül. Magyarkanizsán. 1886-ban szab. fel Szegeden. Szakma- fejlesztés céljából Budapest, Nyíregyháza, Gyöngyös és Románia nagyobb helyein dolgozott 1893-ban lett Poroszlón önálló. Mint segéd résztvett a nyíregyházi laktanya és az Országház építésében Az ipt elölj, tagja és számvizsgálója, az iparoskor alelnöke. A helybeli tűzoltóegyesületnek 24 évig szertárnoka volt. A világháborúban 2% évig katonai szolgálatot teljesített. Neje: Juhász Jolán. Sebestyén Dezső fodrász, Fő u. 41. 1889-ben szül. Poroszlón, 1906-ban Egerben lett önálló. Mint segéd Budapesten 7 évig, Gyöngyösön 1 évig és Hevesen 1 évig dolgozott. 1924-ben lett önálló. A világháborúban résztvett, olasz fogságban volt. Neje: Hererer Erzsébet.
