A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

192 gát. Műhelyében a szakmába vágó összes munkát végzi. Végigküzdötte a világhá­borút. Stein Lajos kerékgyártó mester 1900- ban Wienben született, 1917-ben szabadult Bota Sándor fel. Budapest, Hatvan és Abony voltak segédéveinek állomáshelyei. 1929-ben sa­ját erejéből alapította műhelyét, ahol ko­csi és kerékgyártással foglalkozik. Neje: Kovács Teréz, esküvőjük 1922-ben volt Káló Gábor Arany Lajos kötélgyártómester. Brecska Samu cipészmester. Ózdon 1894-ben szül., 1910-ben szab. fel. Buda­pest, Miskolc, Diósgyőr mestereinél foly­tatott gyakorlatot. 1918-ban lett önálló. Kezeiből jó és Ízléses munka kerül ki. Ipt. elöljáró. Elismerő oklevél kitünte­tése van. Érsek Mátyás cipészmester. Fonyadi Nándor cipész és cipőfelső­részkészítő m. Imrikfalván 1899-ben szül., 1916-ban szab. fel. Budapesten volt segéd. 1926-ban nyitotta meg önálló mű­helyét. Az 1925. évi szakipari kiállításon oklevél kitüntetést nyert. Neje: Tapus Irén. Földes Gyula borbélymester. Szül. 1893- ban, felszab. 1905-ben. Gyöngyös, Buda­pest, Eger, Mezőkövesd voltak segédi gyakorlatának állomáshelyei. 1913-ban nyitotta meg üzletét, melyben 1 segédet és 1 tanoncot is tart. A Sportegylet vá­lasztmányi és a Dalegylet működő tagja. Gergely Gyula asztalosmester. Gönczy János cipészmester. Szül. 1897- ben, felszab. Beregszászon 1915-ben. Nyíregyházán, Szatmáron, Kolozsvárt, Brassóban és Bukarestben fejlesztette szaktudását. 1931-ben vette át a Kalassay Lajos műhelyének vezetését. Résztvett a világháborúban. Graffjody István cipészmester. Szül. 1893-ban, felszab. 1906-ban. Több magyar és külföldi városban gyarapította szak­ismereteit. 1917-ben lett önálló. 1930 óta van Ózdon műhelye. 2 segédet foglal­koztat. Résztvett a világháborúba®. Hercska Jolán szabó m., Mestervizsgá­ját Miskolcon tette le és Budapesten fej­lesztette szaktudását. Műhelyét 1928-ban létesítette s azt villanyerőre rendezte be. Elsőrendű és ízléses munkát végez. A környék egyik legismertebb műhelye. Hipszky Andor cipészmester. Szül. 1880-ban, felszab. Besztercebányán 1897- ben. Losonc, Ózd, Rimaszombat és Buda­pest jobb mestereinél segédeskedett. 1903- ban lett önálló. 1908-ban tette át műhe­lyét Ózdra, 1 segédet és 2 tanoncot tart. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Sturman Irma. Jakubovenszky Emil villanyszerelő és lakatos m. Diósgyőrött 1885-ben szül., 1903-ban lett segéd, 1918-ban pedig ön­álló mester lett. Műhelye villanyerőre van berendezve. Neje: Sturman Juliánná. Kassa József szabó m. Szül. 1883-banr 1899-ben Besztercebányán szab. fel. Több városban folytatott gyakorlat után 1909- ben alapította önálló műhelyét, melyben 3 segéd és 2 tanonccal elsőrendű munkát készít. Ipti elöljáró és pénztárnok, az Iparoskor jegyzője. Az olasz fronton megsebesült. Neje: Csutka Margit. Kiss Gyula szabómester. Szül. 1889- ben, felszab. 1907-ben. Szaktanulmányait Budapesten, Szabadkán, Székesfehérvá­ron, Sopronban, Pozsonyban, Győrött, Komáromban folytatva, 1922-ben lett ön­álló. 1—2 segédet foglalkoztat. Az orosz és olasz fronton harcolt. Br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Köck Gyula borbélymester. Ózdon 1897- ben szül., 1912-ben szab. fel. Diósgyőrött volt segéd. 1920-ban nyitotta meg üzletét. A román és olasz fronton harcolt. Br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetést kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents