A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

178 í*iicz József késműves és müköszörüs, műkésgyártó és acéláru raktára, Deák u. 4. Miskolcon 1907-ben szül., Budapes­ten szab. fel. 1930-ban rendezte be auto­matikus és motorikus üzemét, amelyet még nagyatyja 1872-ben alapított és atyja is folytatott. Speciális bőripari szerszámai az egész világon el vannak terjedve. Ezüst éremmel van kitüntetve. Porcsalmy Jenő kelmefestő m. Tizes- honvéd-u. 13. Telefon 10-68. Szül 1892- ben, Nagyváradon 1920-ban szab. fel. Nagyvárad, Szolnok, Szeged, Fiume, Új­vidék, Velence, Kaposvár, Kassa és Mis­kolc nagyobb műhelyeiben volt segéd. 1919-ben alapította üzemét, melyben 20 munkást foglalkoztat 16 lóerős gőzgéppel berendezetten. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült. Br. v. é„ K. cs.-k. és seb. é.-e van. Prahács Sándor vili. műszaki vállalat tulajdonos. Belgrád-u. 1. Miskolcon 1894- ben szül., 1912-ben szab. fel. Ott, vala­mint a fővárosban fejlesztette szaktudá­sát és 1930-ban létesítette villanyerőre berendezett vállalatát, melyben magának elismert nevet vívott ki. Az orosz, szerb és olasz fronton harcolt, megsebesült. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitün­tetése van. Prohászka Imre üvegező m. Hunyadi- u. 6. Miskolcon 1896-ban szül., 1913-ban szab. fel. Miskolcon volt segéd. 1929-ben önállósította magát. Az olasz harctéren küzdve fogságba esett. Propper Menyhért uriszabó m. Széche- nyi-u. 50. Debreczenben 1882-ben szül., 1898-ban atyjánál szab. fel. Atyja műhe­lyét 25 évig vezette, majd 1918-ban nyi­totta meg önálló műhelyét. 2-3 segéd és 1 tanonc közreműködésével a v.áros elő­kelő polgárainak dolgozik.. Az 1924 évi kiállításon arany éremmel tüntették ki. A szakosztály vál. tagja. Az orosz és oláh hadszíntéi’en volt. Reiner Gyula bádogosmester cége alatt a műhelyt fiai Béla és József vezetik. Mindketten atyjuk mellett tanulták az ipart, amelyet Budapesten gyakorolva fejlesztettek. Néhai atyjuk a műhelyt 14 század előtt nyitotta meg s 1923-ban tör­tént haláláig vezette. Az üzletet özvegyi jogon özv. Reiner Gyuláné folytatja fiai vezetésével. Reisz Béla cipőfelsőrészkészítő m. Zöld- fa-u. 3. Zlocsovban 1897-ben szül., 1914- ben szab. fel. 1930-ban önállósította ma­gát. Az oláh fronton egyszer megsebesült. K. cs. k.-je van. Neje Kohn Erzsébet. Reisz Zoltán uriszabó m. Vörösmarty- u. 18. Szül. 1897-ben, szab. 1913-ban. Bu­dapesti gyakorlat után Berlinben, Wien­sen, Münchenben gyarapította szaktudá­sát. 1921-ben lett önálló Budapesten, 1928 óta Miskolcon. ízléses és jó munka kerül ki keze alól. 2-3 segédet és 1 tanoncot tart. Az olasz fronton volt tüzér. Neje Lusztig Magdolna. Répás Jenó' fodrász m. Borsvezér-u. 22. Miskolcon 1897-ben szül., 1913-ban szab. fel. Mint segéd Szegeden, Budapesten és Miskolcon működött. Úri és női haj­vágást végez. Az orosz fronton harcolt. Rosenberger Lipót női szabó m. Széche- nyi-u. 43. Nyárádremetén 1891-ben szül., 1903-ban szab., fel. 1918-ban létesítette angol és francia női szabó szalonját, ahol iparát fővárosi nívóra és elsőrendűvé fejlesztette. 1924-ben arany éremmel tün­tették ki. A szakosztály alelnöke, aki or­szágos szakmabeli mozgalmakban is részt vesz. A világháborúban szolgálatot tel­jesített. Rosenberger Mór női szabó m. Széche- nyi-u. 18. Telefon: 9-28. Nyárádremetén 1888-ban szül., 1904-ben szab. fel. Buda­pest, Wien, Linz, Salzburg voltak segédi működésének állomáshelyei. 1919-ben ön­állósította magát. Szalonjából, amelyben 4-6 segéd és 1 tanonc is dogozik elsőrendű munka kerül ki. Az 1924 évi kiállításon aranyérem kitüntetést nyert. A szakosz­tály vál tagja, a gazd. bizottság alelnöke, a tanonc vizsg. biz. elnöke stb. 48 hónapot töltött a fronton, K. cs.-k.-je van. Roth Géza kocsigyártó m. Gr. Apponyi- u. 12. Telefon 9-12. Szikszón 1860-ban szül., 1891-ben lett segéd s mint ilyen több magyar városban dolgozott. 1884- ben lett önálló. 1924-ben aranyéremmel, 1929-ben pedig II. díjjal tüntették ki. Vil­lanyerőre berendezett üzemében 3 segéd és 4 tanonc dolgozott. Sokáig volt vár. képviselő. 4 fia vesz részt a szakmájában, kik közül Andor, aki Párisban, Wienben és Budapesten praktizált vette át a mű­hely vezetését. Rothmann Ede sütőmester Verbőczy- u. 3. Telefon 10-79. Szül. 1865-ben, 1880- ban szab. fel. 1889-ben saját erejéből lett önálló. Villanyerőre berendezett üzemé­ben nagy hozzáértéssel működik. A szak­osztály alelnöke, tanonc vizsg. biz. elnöke. Rozmann Izidor sütőmester, Vörös- marty-u. 60., fiók Zsolcai kapu 9. Telefon 10-61. Hejöcsabán 1895-ben szül., 1913- ban lett segéd. Miskolcon gyarapította szaktudását. 1926-ban alapította üzletét,

Next

/
Thumbnails
Contents