A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
167 önállóan az ipart.. Géperejű üzeme van. Résztvett a világháborúban, 24 autónak volt a parancsnoka. Juhász József kovács m. Márton-u. 53. Jászkiséren 1883-ban szül., u. ott 1899- ben szab. Segéd Budapesten, Kecskemé: ten, Nagybecskereken, Jászkiséren volt. 1910-ben saját házában alapította műhelyét. Gazdaságok részére dolgozik. Egy segédet tart. Okleveles patkoló m. Háború alatt a haditengerészetnél szolgált. Neje Gulyás Erzsébet. Kada Mátyás kovács m. Br. Barkóczy- u. Szül. 1896, szab. 1914 Mezőkövesd. Felszabadulása után hadbavonult. A szerb és román fronton harcolt. Kit.: kis ezüst és bronz vit. é., K. cs.-k. Leszerelése után Egerben és Sajókazán dolgozott. 1931-ben létesítette műhelyét. Gazdaságok részére dolgozik. Neje Narcis Borbála. Kopacz Gyula férfi szabó m. Peczesor 4. (saját ház). 1893-ban szül., 1907-ben szab. Marosvásárhely, Kolozsvár, Budapest, Eger és Szászrégen mestereinek keze alatt fejlesztette szaktudását. 1918- ban önállósította magát. Polgári és egyenruhákat készít a középosztály számára. Egy segédje van. Az Önk. Tűzoltó Egy. szakaszparanesnoka. Felszabadulásakor dicsérő oklevelet és jutalmat kaGuba József pott. A szerb és olasz fronton harcolt, megsebesült. Neje Sindellár Erzsébet. Nagy Ferenc csizmadia m. Gergely-u. 12. (saját ház). Tarnamérán 1884-ben szül., Gyöngyösön 1900-ban szab. Gyöngyös, Eger, Budapest és Czegléd voltak segédéveinek állomáshelyei. Önálló 1908- ban lett. Egy segédet és egy tanulót tart. Résztvett a világháborúban. Neje Somogyi Julianna. Pethó' József kovács és patkoló m. Mátyás kir.-u. 34 (saját ház). Szül 1909, szab. 1925 Mezőkövesd. Debreczenben, Békéscsabán, Mezőberényben és Túrkevén gyakorolta a szakmát. Miskolcon lópat- koló tanfolyamot végzett. 1928 óta űzi önállóan iparát. Egy segédje van. Neje Antal Eszter. Sereg Ferenc lakatos m., Fekete L. ucca 11. Trauzik János kötélgyártó m. Fő-u. 1889-ben szül., 1907-ben Egerben szab. A fővárosban és az ország nagyobb városaiban volt segéd, majd hosszabb külföldi tanulmányútra ment. 1910-ben önállósította magát. Specialista a drótkötél és a dróthálók készítésében. Ma 2 segéddel dolgozik, régebben 15 segédet tartott. Végigküzdötte a világháborút. Neje Ipi Irma. Kopacz Gyula Bárány Mihály asztalos m. Ernődön 1874-ben szül. 1888-ban szab. Szaktudását Budapest, Miskolc, Kecskemét, Nagykőrös jobb mestereinél fejlesztette. A Máv-nál 19 évig teljesített szolgálatot. 1925-ben önállósította magát. Czingler Imre cipészmester, Ládházán szül. 1905-ben, Miskolcon 1922-ben szab. fel. Több mesternél gyarapította szaktudását. 1925-ben nyitotta meg önálló műhelyét s azt 1 segéddel és 1 tanonccal vezeti. Neje Bárczi Ilona. Erdei Albert borbély mester Debreczenben 1882-ben szül., 1895-ben szab., fel. Szaktudását Budapest, Wien, Fiume, Abbázia jobb műhelyeiben fejlesztette. 1905 ben Nagyváradon lett önálló. Mai üzlete 1920 óta áll fenn. Az orosz és olasz fronton harcolt mint szanitész őrmester, utóbbin fogságba esett. Hódi Barna cipészmester szül. 1885-ben Miskolcon, 1900-ban szab. fel. Kassa, Debreezen, Nyíregyháza voltak segédi állomáshelyei. 1910 óta önálló, helyben 1913 óta van műhelye. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolva egyszer megsebesült. Komjáti Gyula asztalos m. Mezőnyéken MEZŐNYÉK
