A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

Smoling István asztalos m., Posta u. 368 (saját ház). Szül. 1872-ben, szab. 1887-ben Heves. Segéd idejét Budapest, Debrecen, Wien, Érsekújvár, Eger, Nagy­várad és Szeged műhelyeiben töltötte. A Milleneum évében lett önálló. A köz­ségháza, hevesi iskolák stb. szakmába vágó munkái fűződnek nevéhez. Fiával dolgozik. V. ipt. ellenőr, az Önk. Tűzoltó Egy. szakaszparancsnoka, a 15 éves és 35 éves jub. érem tulajdonosa. Résztvett a háborúban. Neje: Szedlák Erzsébet. Szegedy József szobafestő és mázoló m., Dobó u. 916. Szül. 1906-ban, szab. 1924-ben Heves. Segéd Ózdon, Budapes­ten és Hevesen volt. 1930 óta űzi ön­állóan az iparát. Köz- és magánépületek festését végezte. Édesatyja résztvett a világháborúban. Szegedi Mária női szabó m., Dobó u. 921. Hevesen szül., itt is tanulta a szabá­szatot. 1923-ban szabadult fel. 5 évig dol­gozott, gyakorolva magát a szakmában. 1928 óta űzi önállóan iparát. Egy tanuló- ánnyal dolgozik. ízléses és olcsó munká­jáért igen szép vevőköre van. Szemenkár György könyvkötő m., Fő u. Békéscsabán 1902-ben szül., u. ott 1921- ben szab. fel. A Körösvidék rt. könyvkötő üzemében volt segéd 10 éven keresztül. 1931-ben önállósította magát. Könyvtári, hivatali, üzleti, iskola és imakönyvek ké­szítésével foglalkozik. Neje: Fehér Zsu­pánná. Talaja Péter cipész m., Fő tér. Stolá- con 1894-ben szül., Győrött 1917-ben szab. 4 tengerészeti iskolát végzett. Í921-ben Veszprémvarsányon önállósította magát, 1923-ban Hevesre helyezte át üzemét. A háborúban kétszer megsebesült, kit.: kis ez., 2 br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. 1918- ban a tanfolyam jeles befejezéséért 500 kor. pénzjutalomban részesült. Tizen­négyen voltak testvérek a világháború­ban, tizenegy hősi halált halt. Legfiata­labb öccsének Ferenc József volt a ke­resztapja. Tassy Kálmán asztalos m., Erzsébet u. 247. Szül. 1896-ban, szab 1915-ben Heves. Felszabadulása után hadbavonult. Az olasz fronton harcolt, két br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Segéd Egerben és Budapesten volt. 1921-ben alapított mű­helyében raktárra készíti szép szoba­berendezéseit. Ipt. elölj tag. Tóth János cipész m., Piac tér (saját ház). Szül. 1900-ban Pély, szab. 1916-ban Heves. Segéd Budapest, Bécs, Sátoralja­újhely, Békásmegyer és Heves műhelyei­ben volt. 1923-ban alapította műhelyét, 2 segéddel és 2 tanulóval dolgozik a kö­zéposztály számára. Ipt. elölj. tag. Neje: Debrova Ilona. Törő István mészáros és hentes m., Szerelem u. (saját ház). Makiáron 1888- ban szül., Hevesen 1906-ban szab. Füzes­abonyi, miskolci, szerencsi és hevesi mes­tereknél volt segéd. A szerb, olasz és al­bán harctereken volt, megsebesült, kit.: nagy ez. vit. é., K. cs.-k. 1919-ben önálló­sította magát. Egy segédje van. Neje: Bessenyey Ilona. Újhelyi Dezső fogtechnikus, Szerelem u. 65. Szül. 1903-ban, szab. 1921-ben Bu­dapesten. Budapesten, Szegeden, Gyön­gyösön, Wienben, Berlinben és Milánóban tanulmányozta a szakmát és mint első­rendű szakember tért haza. Hevesen te­lepedett meg és 1926-ban megnyitotta laboratóriumát. Az ipt. számvizsgálója és segédjegyzője. Neje: Szabó Róza. özv. Velkey Istvánná mézeskalácsos, Erzsébet u. 236. Néhai férje résztvett a világháborúban, 3 évig a harctéren volt. Jóhírű üzletét messze földről felkeresik. A testület életében is fontos szerepet vitt mint elölj. tag. 1929-ben hunyt el, azóta neje folytatja az ipart, önállóan, segéd nélkül. Vigh Gábor épület- és bútorasztalos m., Erzsébet u. 250 (saját ház és korcsma). Bocsonádon 1883-ban szül., Gyöngyösön 1898-ban szab. Szaktudását Gyöngyös, Munkács, Ungvár, Sátoraljaújhely, Ho- monna stb. jeles mestereinél fejlesztette. 1907-ben létesítette műhelyét, ahonnan az évek során számos nagyarányú munka került ki. így a hevesi zárda építkezés, a tarnaszentmiklósi iskola és sok köz- és magánépület szakmába vágó munkái. 4 segédje van. V. ipt. számvizsg. és segéd vizsg. biz. tag. A háborúban kétszer se­besült, kit.: kis ez vit. é., K. cs.-k. és seb. é. Weiszmann Miklós bádogos m., Radics tér 637 (saját ház). Hevesen 1884-ben szül., u. ott 1900-ban szab. Tanulmány­útja során egy évtizeden keresztül Buda­pesten, Wienben, Poroszlón, Tiszafüre­den és Miskolcon volt. 1911 óta vezeti önállóan az atyja által alapított jóhírű vállalatot. A hevesi járásbírósági épület, templomok, malmok és magánépületek tetőmunkáit készítette. Egy segédje van. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Po- lacsek Hermina.

Next

/
Thumbnails
Contents