A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
I. rész - Dr. Dobsa László: A kézművesipari szervezetek fejlődésének története, különös tekintettel a hazai viszonyokra
43 lásáról is szó lészen, szükségesnek látszik az 1884. évi XVII. t.-c. ama szakaszainak idézése, amelyek az ipartestület szerkezetét, hivatását és hatáskörét feltüntetik: 122. §. Tor vény ható sági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, továbbá oly községekben, melyekben a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok száma legalcibb 100-ra megy, a képesítéshez kötött mesterséggel (U. §J foglalkozó iparosok kétharmadának kívánatéira az illetékes ipái'- és kereskedelmi kamara meghallgatásával és a törvényhatóság hozzájárulásával az iparhatóság által ipartestületek alakítandók. Oly községekben, amelyekben 100-nál kevesebb ilyen iparos van, az iparosok kívématára az ipar- és kereskedelmi kamara véleménye alapján a törvényhatóság hozzájárulásával a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter esetröl-esetre megengedheti az ipartestület alakítását. Amennyiben az ipar-testület megalakítása iránt az illetékes iparosok, az ipar- és kereskedelmi kamara és törvényhatóság közt nézeteltérés lenne, az ügy elhatározás végett a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter elé terjesztendő. ■ - 123. §. Budapest főváros kivételével, ahol az ipar testületek, iparágak vagy iparcsoportok szerint alakíthatók, egy város vagy község területén csak egy általános ipartestület alakítandó. m. §• Mindazon iparosok, kik az illető város vagy község területén képesítéshez kötött mesterséget (U. §) űznek, a testület tagjai és a tagsági díjak fizetésére kötelesek. Kereskedők, gyárosok, avagy részvénytársaságok a testületekbe nem kényszeríthetők. Azon iparosok azonban, kik mesterséget képező iparágat nagyboti űznek és telepükön tanoncokat alkalmaznak, szintén bevonandók az ipartestületek kötelékébe. Kétség esetében aziránt, hogy egyes iparosok kötelesek-e a testületbe lépni: az iparhatóság az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatása után határoz. 125. §. Az általános ipartestület megalakítása alkalmával az elsőfokú iparhatóság felhívja az illető helyen eddig működött és képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosokból álló ipartársulatokat, hogy az ipám testületbe olvadjanak. A fővárosban eddig működött ily ipartársulatok csak a megfelelő ipartestületekbe olvaszthatok. 126. §. Az ipartestület célja: az iparosok közt a rendet és az egyetértést fentartani; az iparhatóságnak az iparosok közt fentartandó rendre irányuló működését támogatni., az iparosok érdekeit előmozdítani s őket haladásra serkenteni.
