A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

132 latra tett szert és saját erejéből 1931-ben lett önálló. Minden a szakmába vágó mun­kát precízen végez. Farkas János cipész m., Kertész u. 44. Egerben 1891-ben szül., u. ott 1908-ban szab. fel. Esztergom, Budapest és Eger jobb mestereinél töltötte el segédéveit, Budapesten a technológián végezte a szabászati tanfolyamot. 1918-ban lett ön­álló. Ezen idő óta élénk tevékenységet fej ki úgy az ipt., mint a szakoszt. ügyei­ben. Az ipt. elölj, tagja, a szakcsoport jegyzője és vál. tagja, a tanoncvizsg. biz. tagja lett.. Tűzoltó őrparancsnok. Az ipa­ros tanonciskola szakelőadójául nevezte­tett ki. Harctéri szolgálatot az orosz fronton teljesített, hol fogságba került. K. cs.-k.-je van. Fekete Ferenc Lajos cipészmester és papucsos. 1901-ben Karcagon szül., u. ott édesatyjánál tanulta mesterségét. 1930- ban lett önálló Egerben. Az édesatyja mellett szerzett tapasztalatait önállósága alatt tovább fejlesztette s jelenleg egyike a legjobban keresett lábbeli iparosoknak. 2 segédet foglalkoztat. Vezetőségi tag. Neje: V. Kiss Julianna. Friedmann Ferenc úri szabósága, Dobó u. 12. Erdőkövesden 1878-ban szül., Eger­ben 1896-ban szab. fel. Budapesten, Mis­kolcon és Egerben töltötte segédéveit. 1906 óta önálló. Mérték után készült ru­hái a legkényesebb ízlést is kielégítik. A tanoncvizsg. biz. tagja, a társadalom- biztosító ülnöke. A világháborúban ka­tonai szolgálatot teljesített. Frits József cipész m., Szervita u. 14. Tomaalján 1873-ban szül., Rozsnyón 1891-ben szab. fel. Segédéveit Rozsnyón, Rimaszombaton, Egerben töltötte, 1896- ban lett önálló mester. Vasszorgalommal dolgozott, megbízható munkája hamar ismertté lett. Takarékos életmódjával szerezte igen szép házát. 23 tanoncot sza­badított fel. Pár évvel ezelőtt még na­gyobb keretek között 6—8 segéddel dol­gozott, ma 1 segédet és 1 tanoncot fog­lalkoztat. Fülöp Dezső' szabó m., Servita u. 1. Egerben 1897-ben szül., Budapesten 1914- ben szab. fel. A fővárosban egy évig, Ri­maszombatban 9 évig dolgozott. 1929-ben saját erejéből lett önálló. Úgy mérték után, mint vásári árut kifogástalan szo­lid munkával végez. A világháborúban az orosz fronton harcolt, fogságba került. Neje: Kelemen Erzsébet. Gerő Ede sütőmester, Zalár József u. 9. 1875-ben Székesfehérvárott szül., 1891- ben Szombathelyen szab. fel. Szakma­fejlesztés céljából Fiúméba, majd Ma­gyarország nagyobb városaiban dolgo­zott. 1903-ban Egerben lett önálló. A ta­noncvizsg. biz. elnöke, volt városi képv. test. tag. Egyházánál képv. test. tag. A világháborúban katonai szolgálatot telje­sített. Goldner Izidor sütő m., Makiári u. 28. Mikóházán 1892-ben szül., Egerben 1908- ban szab. fel. Egerben és Miskolcon töl­tötte segédidejét. 1926 óta önálló. A szak­ma jobb mesterei közé tartozik. Végig- küzdötte a világháborút a román és olasz frontokon, mint szakaszvezető szerelt le. K. cs.-k.-je van. Neje: Diamant Sarolta. Goldner Mór sütőmester, Széchényi u. 58. 1875-ben Széphalom községben szül.r 1894-ben Sárospatakon szab. fel s mint segéd Magyarországon és külföldön ké­pezte ki magát. Sütödéje egyike a város legelső üzemeinek, melyet fokozatosan fejlesztett a legjobbak közé. 30 éve ön­álló mester. Az ipt. vál. tagja volt. A vi­lágháborúban az orosz és olasz harctéren küzdött s mint rokkant tért vissza. Grenács Isván kárpitos és díszítő, Ka­szinó u. 2. 1889-ben Besztercebányán szül., 1907-ben u. ott szab. fel. Mint segéd Budapest elsőrangú üzemeiben képezte magát. 1918-ban Egerben lett önálló. Szép, ízléses és megbízható munkájával a vevőközönség bizalmát érdemelte ki. A világháborúban katonai szolgálatot telje­sített. Neje: Vas Rozália. Gulyás Pál csizmadia m., Pető u. 10. 1886-ban szül. Kömlőn, 1903-ban szab. fel. 1910-ben lett önálló. Az iparos mozgal­makban állandóan részt vett. Határozott, egyenes jellemű férfiú, aki az iparosság osztatlan bizalma folytán 1922 óta al- elnöke lett az ipartestületnek. A csiz­madia szakosztály és tanoncvizsg. biz. elnöke. Törvhat. biz. tag. Jelenleg is mint negyedmester működik. A világhá­borúban az orosz, francia és olasz harc­téren küzdött, ahol fogságba került. Pál fia édesapjánál szabadult. Gyurcsi K. József cipész m., Koháry u. 33. 1884-ben Egerben szül., u. ott 1901- ben szab. fel. Saját erejéből már 1909- ben önálló lett és vásári munka gyártá­sára rendezkedett be. Árui messze vidé­ken is ismertek. Szorgalmával házat szerzett. Haag Ferenc polgári és papi szabó m., Gimnázium u. 9. 1876-ban szül., 1893-ban szab. fel. Budapest és Eger jobb mes­teréi mellett töltötte segédéveit. Saját erejéből lett 1900-ban önálló. Tekintélyre tett szert 31 évi fennállása alatt. Külö-

Next

/
Thumbnails
Contents