A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

129 szül., Miskolcon Huska Vilmos cégnél szab. fel. Hét éven keresztül mint üzlet­vezető működött. 1929-től kezdve önálló. Minden szakbavágó munkát precízen vé­gez. Két új fegyvert készített, amelyek kiváló tudását dicsérik. Neje: Genczái Magdolna. Balázs Károly asztalos m., Gimnázium u. 35. Balogh János cipész m.„ Kovács János u. 7. Egerben 1899-ben szül., u. ott 1916- ban szab. fel. Budapesten, Egerben dol­gozott és 1922-ben saját erejéből lett önálló mester. Tartós, szép munka kerül ki műhelyéből. Résztvett a világháború­ban. Neje: Krupa Margit. Baranyai István lakatos m.^vízvezeték Szerelő, Balassa Bálint u. 30. Egerben szül. 1867-ben, u. ott 1885-ben szab. fel. Szakképzettsége fejlesztése végett dolgo­zott Wienben, Belgrádban. Mint vizsgá­zott fögépész 20 éven át dolgozott a Vas­kapu szabályozásánál. A szakma minden ágában olyan tudásra tett szert, hogy iparának egyik reprezentánsa. Résztvett a város minden ipari és társadalmi életé­ben. Puritánsága, megbízhatósága csakis barátokat szerzett számára. Bartha József kalapos m., Pacsirta u. 23. Debrecenben 1902-ben szül., 1925-ben szab. fel. Nyíregyháza, Eger, Budapest jobb mesterei mellett gyarapítva szak­tudását, 1929-ben önállósította magát. Neje: Hart Margit. Bartók Ferenc sütő m., Szederkényi Nándor u. 15. Egerben 1893-ban szül., 1920-ban szab. fel Miskolcon. Nyolc éven át segédeskedett és 1927-ben saját erejé­ből lett önálló. Szakképzett sütőmester, aki iparának él. Résztvett a világháború­ban. A K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Mol­nár Magdolna. Bauer Lajos sütőmester, Dobó u. 3. Kunszentmiklóson 1871-ben szül., 1886- ban szab. fel. Újpesten, Siófokon és Eger­ben praktizált. 1894-ben alapította mű­helyét, melyben 2 segédet tart. A szak­osztály elnöke, a tanoncvizsg. biz. elnöke, v. vár. képv., egyházi pénztámok. A volt kér. munkásbizt. elnöke, az egri hitel- szöv. igazg. tagja. Bárdos András fodrász m., Almagyar u. 9. Tiszakeszin 1895-ben szül., 1911-ben szab. fel. Miskolc, Kassa, Eperjes és Ung- vár segédi működésének állomáshelyei. 1923-ban nyitotta meg önálló üzletét, melyben 1 segédet tart. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. K. cs.-k. és seb. é.-e van. Bárdos Gusztáv csizmadia m., Kis- völgy u. Berényi János hentes- és mészáros m., Szent János és Széchenyi u. sarok. Szül. 1884-ben, felszab. 1902-ben. Eger, Deb­recen, Tatabánya, Szeged voltak segédi gyakorló helyei. Volt ipt. elöljáró, a szak­osztály volt elnöke. A vizsg. biz. elnöke, esküdtszéki tag, negyedmester. Az orosz fronton megsebesült. Berkó Sámuel épület- és géplakatos m., Zahár u. 8. Szihalomban 1886-ban szül., 1903-ban Mezőkövesden szab. fel. A Lo­sonci gépgyárban mint művezető dolgo­zott. Szerény keretek között 1912-ben kezdte munkáját, de tudása, megbízható munkája folytán rövidesen fellendült üzeme, melyben 20 segéd dolgozott. A gazdasági válság folytán azt leépítette, ma 3 alkalmazottat foglalkoztat. Szép munkájáról tanúskodik többek között az Agrárbank lakatos és vízvezeték szere­lési munkái. Katonai szolgálatot teljesí­tett a háború folyamán. Neje: Pollák Ju­lianna Borbála. Berkoviís József úri szabó, Szúnyogköz 5. Szőllősegresen 1899-ben szül., Nagy- szőllősön 1914-ben szab. fel. Budapesten, Beregszászon dolgozott. Kizárólag mér­ték szerint, jó, ízléses munkát végez. Minden idejét kizárólag iparának szen­teli. Neje: Groszmann Mária. Blum Ferenc cipész m., Makláry u. 20. 1864-ben szül. Egerben, u. o. 1882-ben szab. fel. Az ország számos városában dolgozott a szakmában és ezelőtt 40 év­vel, 1891-ben lett önálló. Minden időben pontos, lelkiismeretes munkát végez és ennek eredménye volt, hogy iparában szé­pen boldogult. Ma saját házában még mindig dolgozik. Az iparosság egyik leg­idősebb tagja. Műhelyvizsgáló tisztet töltött be. Minden ipari mozgalomnak lelkes harcosa volt. Blumberger József sütő m., Zalár u. 3. Borsodnádasdon 1875-ben szül., Egerben 1901-ben szab. fel. Atyjánál néhai B. Bemát süőmesternél dolgozott 1914-ben vette át a sütődét. Szakképzett mester, aki a szakmájában elismert nevet szer­zett. 1908-ban munkájáért oklevéllel lett kitüntetve. Az egyházánál mint elöljáró- sági tag, köztiszteletet élvez. Neje Braun Róza. Bocskor Miklós fodrász m., Vörös­marty u. 77. Szül. 1901-ben, felszab. 1927- ben. 1930-ban önállósította magát. Neje: Töröcsik Anna. Bodnár Árpád ácsmester, Vécsey u 27. Egerben 1894-ben szül., 1912-ben atyjá­9v

Next

/
Thumbnails
Contents