A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

127 biztosít. V. Ip. Kör vál tag. Tanonc vizsg, biz. tag. Az orosz, olasz és román fron­tokon harcolt, 8 hónapig olasz hadifog­ságban volt, kit.: 2 bronz vit. é. és k. cs. k. Hadirokkant. Neje Papcun Julia. Kovács József képesített kőműves m. Született 1888-ban Edelényben, szaba­dult 1905-ben Miskolcon. 1922-ben Ede­lényben önállósította magát. Számos is­kola, kórház, templom és magánépület felépítése fűződik nevéhez. Az Ip. Kör tagja, 3 évig volt pénztárosa, 1 évig alelnöke. Résztvett a világháborúban. Neje: Ardai Mária. Kristóf József bádogos m. Szül. 1890, szab. 1906 Debreczen. Budapesten 4 évig, Kolozsvárott és Nagyváradon volt segéd. 1924-ben alapította műhelyét. A világhá­ború alatt az orosz és olasz fronton har­colt, kit.: kis ezüst és 2 bronz vit. é. és k. cs. k. Neje Janéó Erzsébet. Krizsán Lajos kádár m. Szikszón 1890- ben szül., u. ott 1907-ben szab. Segéd Szikszón és Miskolcon volt. 1920-ban ön­állósította magát. Műhelye Szikszón és Sajószentpéteren volt. Edelényi üzletét 1930-ban alapította. A monarchia összes frontjain szolgált a háború alatt, 1 évig olasz fogságban volt, szökés utján jött haza. Neje Benkő Piroska. Menyhárt Dezső' kép. kőműves m. épít. váll. Szül. 1895 Edelény. A fővárosban és Miskölcon praktizált. 1921-ben önállósí­totta magát. Képesítést Budapesten 1931- ben nyert. Számos köz- és magánépület dicséri szaktudását. Az Ip. Kör vál tagja. Az orosz fronton megsebesült, majd hadi­fogságba esett ahol 4 éven át szenvedett, 1918-ban jött haza. Neje Zsendovics Má­ria. Regula Károly épület és bútorasztalos m. Szül. 1889, szab. 1906 Edelény. Ede­lényi, miskolci és rozsnyói mestereknél praktizált. A szakmába vágó összes mun­kákat végzi, ipara mellett temetkezési vállalata van. Egy segéddel és tanulóval dolgozik. Háború alatt az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Neje Szol- mann Róza. Szabó Sándor kép. ács m. Törökszent- miklóson 1885-ben szül., 1910-ben Buda­pesten nyert képesítést. 13 évig Török- szentmiklóson volt mester, 1923 óta foly­tatja Edelényen az ipart. A miskolci Er­zsébet kórház, iskolák, vasútállomások és magánépületek szakmába vágó munkáit végezte. A világháborúban négy Ízben sebesült meg. Neje fTőkésy Rozália. Takács Albert úri és női cipész m. Egerben 1863-ban szül, Ózdon 1880-ban szab. Miskolc, Eger, Tiszafüred, Szilvás­várad, Csermely, Ózd stb. műhelyei látták segédévei alatt. Bélapátfalván 1888-ban önállósította magát. Edelényi műhelyét 1917-ben alapította. Az Ip. Kör v. vál. tagja. Neje fNádasdi Etel. Takács Pál hentes és mészáros m. Fűi­kén 1895-ben szül., Edelényben 1909-ben szab. fel. A világháborúból mint 50 %-os hadirokkant került haza. 1921-ben ön­állósította magát. Ip. Kör vál. tag volt egy évtizeden keresztül. Neje Galakó Erzsébet. Tamás István hentes és mészáros m. Szül. 1893 Edelény, szab. 1908 Miskolc. Pozsony, Miskolc, Poprád stb. mesterei fejlesztették szaktudását Háború alatt az orosz és olasz harctereken küzdött, kit.: bronz vit. é. és k. cs. k. Leszerelé­sekor (1918-ban) alapította székét. Te­kintélyes iparos: az Ip Kör vál. tagja, Iparkamarai tag. Neje Románczky Anna. Zimmermann Mór cipész m. Monokon 1901-ben szül., u. ott 1916-ban szab. Mis­kolc, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Hejő- csaba, Edelény stb. voltak segédéveinek állomáshelyei. 1924-ben alapított műhe­lyében egy segéd és egy tanulóval igen jó úri és női mérték utáni cipészetet foly­tat. Neje Weinberger Margit. Bári István Dankó János Bukovits István

Next

/
Thumbnails
Contents