A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

Ill Mencser Pál oki. kőműves, Uj u. 31. Szül. 1897-ben, szab. 1914-ben Csongrád. Salgótarján, Budapest és Szolnok mes­tereinél praktizált. 1915—18-ig a világ­háborúban volt, kit.: kis ez. vit. é. Há­ború után a nemzeti hadseregben, majd a határrendőrségnél szolgált. 1926-ban önállósítota magát. Neje: Kiss Erzsébet. vitéz Mészáros Imre szabó m., Juszth Gyula u. 55. Csongrádon 1897-ben szül., ahol polg. isk. elvégzése után 1914-ben szabadult fel. 1915-ben hadbavonult, 36 havi frontszolgálat alatt hősi magatar­tásával kiérdemelte a nagy és kis ez. vit. érmet, 1922-ben avattatott vitézzé. 1930- ban önállósította magát. Levente oktató, a Polg. Lövészegylet csoportvezetője. Neje: szül. Köpesdi Matild. Mészáros Károly szabó m., Ferenc J. u. 20 (saját ház). Kiskunfélegyházán 1874- ben szül., 17 éves korában szabadult fel. Kecskeméten, Szegeden és Debrecenben praktizált. 1900 óta önálló. Mint szabá- szati szaktanfolyamot végzett meste­rünk, elsőrendű munkát végez. A szabó szakosét, elnöke, az ipt. v. könyvtárosa, v. ipt. elölj., v. városi képviselő, tanonc- vizsg. biz. tag stb. Résztvett a világhábo­rúban. Neje: Bocsik Róza, szakképzett női szabó. Mészáros Lászlóné fehérneműtisztító, Dob u. 7. Csongrádon szül., Szegeden 1919-ben szab. Szegeden és Csongrádon fejlesztette szaktudását. 1925-ben alapí­totta üzemét, amely két vasalógéppel és egy fényezőgéppel van felszerelve. Övé az első csongrádi mosoda. Az üzem veze­tésében Erzsébet leánya is részt vesz. Férje gazdálkodó. Molnár Flórián úri- és női cipész m., Fövényi u. 22 (saját ház). Szentesen 1890-ben szül., 20 éves korában szab. Se­géd Szentes, Eger, Nagyszeben és Buda­pest műhelyeiben volt. Nagyszebenben állami szabászati és szakrajztanfolyamot végzett. 1920-ban önállósította magát. A tanoncvizsg. biz. tagja. Háború alatt 30 hónapot töltött az orosz, olasz és szerb harctereken. Neje: Sági Mária. Nagy Ferenc k. ács m., Vásártér 8 (sa­ját ház). Szül. 1877-ben, szab. 1895-ben Csongrád. Az ország nagyobb városai- . ban volt segéd, 17 évig cégvezető. 1913- ban önállósította magát. 1914-ben az orosz harctérre került, ahol hadifogságba esett. 1929-ben nyert képesítést. Önálló­sága óta a nagy munkák egész sora fű­ződik nevéhez. Ipt. elöljáró, 1928 óta pénztáros stb. Neje: Tandari Erzsébet. Nagy ist ók István patkoló és gazdasági kovács m. Lakás: Justh Gy. u. 12 (saját ház), műhely: Szentesi út 6. Szül.: 1886, szab.: 1903 Csongrád. Budapesten és az ország nagyobb városaiban gyarapította szaktudását. 1911-ben alapította műhe­lyét, ahol ma egy segéddel dolgozik. Vé- gigküzdötte a világháborút. Neje: Deák Erzsébet. Nagy József épület- és bútorasztalos m., gr. Széchenyi u. 19. Csongrádon 1907- ben szül., 1926-ban u. ott szab. Négy évig dolgozott jeles mesterek keze alatt mint segéd. Szakrajztanfolyamot végzett. 1930- ban alapította műhelyét. Atyja a világ­háborúban hősi halált halt. Oláh Gergely szabó m., Kossuth F. u. 27. 1876-ban Csongrádon szül. 16 éves volt, amikor u. ott felszabadult. Egy év­tizeden keresztül praktizált Budapesten, ahol szabászati tanfolyamot végzett. 1901 óta önálló. Ipt. elöljáró. 6 évig a Munkás­biztosító pénztár alelnöke volt, szakoszt. pénztáros stb. Végigküzdötte a világ­háborút. Neje: Paróczai Franciska. Oláh Péter cementárugyár túl., Úri u. 38 (saját ház). Csongrádon 1886-ban szül. A kőműves ipart tanulta, 1905-ben szab. Segéd Sátoralajújhelyen, Csongrá­don és Budapesten, építésvezető pedig Mosonban és Magyaróváron volt. Az orosz és olasz harctereken küzdött és megsebesült. 1930-ban alapította válla­latát, ahol tetőcserép, sírkő, kútgyűrű és cementlapok gyártásával foglalkozik. Neje: Kádár Anna. Palásti Sándor kép. kőműves m., épít. váll., Apponyi u. 43 (saját ház). Szül. 1882-ben Csongrád, szab. 1901-ben Cson­grád, A főváros és az ország számos vá­rosaiban működött mint segéd, 11 évig Dr. Lipták és Társánál Budapesten mint vezető. Budapesten a Hitelbank, a Bel­városi Tkp., a Pesti Hazai Tkp., a Pest­vidéki törvényszék palotáinak szakmunkái az ő vezetése alatt épültek. 1922-ben ön­állósította magát. Papp János hentes- és mészáros m., Andrássy u. 44, fiók Zsinór u. 64. Szül. 1899-ben Szegeden, szab. 1920-ban Cson­grádon, Szegeden és Csongrádon volt segéd, Budapesten a közvágóhídon dolgo­zott, Kiskunfélegyházán üzletvezető volt. 1924-ben alapította üzletét. Résztvett a háborúban, majd a Nemz. Hads.-ben szol­gált. Pataki Mihály csizmadia m., Halpiac u. 13. Csongrádon 1899-ben szül., atyjánál szabadult fel 1916-ban. 1917 óta a hábo­rúban volt. Cégét néhai atyja 1890-ben

Next

/
Thumbnails
Contents