A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

106 1925-ben Csongrád. Szaktudását Szen­tesen és Csongrádon fejlesztette. Műhe­lyét 1930-ban alapította. Kézi gépekkel van felszerelve. Neje: Szórfi Mária. Batka Ferenc patkóié és gazd. kovács m., Zsinór u. 60. Tiszaalpáron 1997-ben szül., Csongrádon 1914-ben szab. 1915— 19-ig az olasz harctéren és hadifogság­ban volt. Budapest, Tiszaalpár, Kispest és Csongrád mestereinél dolgozott 1923- ig, mikor is önállósította magát. A szak­oszt. jegyzője, a tanoncvizsg. biz. pót­tagja stb. Tanonc korában két oklevelet és díjat nyert. Neje Szabó Ilona. Brindza András mészáros- és hentes m. Szőllőhegyi u. 51 (saját ház). Szül. 1881- ben, felszabadult Csongrádon, ahol se­gédéveit is töltötte. 1914-ben önállósí­totta magát. 1914—18-ig az orosz és olasz frontokon harcolt. Ipara mellett gazdaságát vezeti. Városi képviselő. Neje Lesti Viktória, Mihály fia mint segéd az üzletben dolgozik. Czégényi Sámuel férfiszabó m., Szent- gyögy u. 15. Szatmáron 1892-ben szül., u. ott 1908-ban szab. Nagyvárad, Kolozs­vár, Debrecen és Budapest jeles mesterei mellett tökéletesítette tudását, 1913— 18-ig teljesített katonai szolgálatot, a harctéren három sebet kapott. Budapes­ten 1919-ben önállósította magát, ugyan­akkor vette nőül Ivaszanitzky Zsófiát. 1920-ban áthelyezte műhelyét Csongrád- ra. Vezetésre predesztinált egyéniségét iparostársai hamar felismerték, mert 1923-ban szakoszt. elnökké, 1924-ben ipt. alelnökké, 1927-ben pedig ipt. elnökké választották. Az IPOSz vál. tagja. A Testnevelési biz. és a tanoncisk. felügy. biz. tagja, a ref. egyh. presbitere, az Ip. Sport Club elnöke stb. stb. Csatáry Ferenc késes m., Just Gyula u. 7. Zentán 1876-ban szül., u. ott 1894- ben szab. Szegeden praktizált. 1902-ben önállósította magát. 1914—18-ig a világ­háborúban volt, megsebesült. Kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Remiingen Kata­lin elhunyt, fia Ferenc az üzletben segéd­kezik. Domokos József mészáros és hentes m., Kossuth F. u. 42. Csongrádon 1905-ben szül., u. ott 18 éves korában szab. 4 évi segédidő után 1927-ben önállósította ma­gát. A tanonc vizsg. biz. tagja. Atyja orosz hadifogságban volt, majd az olasz fronton szolgált. Dragon József sütő m., Erzsébet u. 24. Szül. 1896-ban Csongrád, Szentesen ta­nulta az ipart 4 polg. oszt. elvégzése után. Przemyslnél orosz hadifogságba esett és 7% évi szenvedés után került haza nejével Euman Zsófiával, akit Oroszországból hozott. 1930-ban megala­pította sütödéjét. • Dragon Lajos cipész m., Csemegi Ká­roly u. 17. Szül. 1880-ban, szab. 1896-ban Csongrád. Debreceni, szegedi, budapesti, esztergomi, váci, szolnoki, püspökladányi és szabadkai mestereknél dolgozott ván­dordíja során. Budapesten szakiskolai oklevelet nyert. 1904 óta önálló. Oki. szaktanító. Ezüst és bronz érem dicséri tudását. V. szakoszt. elnök, ipt. elölj, tag stb. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Nagy Mária. Dudás Lajos szabó m., Szentháromság tér 25. Péterrévén 1899-ben szül., Buda­pesten 1916-ban szab. 1917—18-ig az olasz harctéren volt. 6 évig segéd, 2 évig üzletvezető volt Budapesten. 1926 óta önálló. Műhelye kézigéppel van felsze­relve. Neje: Lukács Erzsébet. Eke Imre hentesmester, Szenthárom­ság ucca 8. Szül. 1886-ban Csongrád, szab. 1908-ban Szeged. Fiume vezető cé­geinél volt segéd. 1912-ben visszajött szülőhelyére és megalapította székét. V. Ipt. elölj. tag. Résztvett a világháború­ban, egyszerre három helyen sebesült meg. Neje: György Ilona. Fekete Ignác hentes m., Szőllőhegyi u. 28 (saját há-z). Bácstopolyán 1877-ben szül., u. ott 1895-ben szab. Boszniában, Horvátországban és hazánk nagyobb vá­rosaiban gyarapította szaktudását. Bács­topolyán 1898-ban alapította üzemét, amelyet 1907-ben helyezett át Csongrádra. Műhelyét kézi gépekkel szerelte fel. Volt ipt. elölj., szakoszt. elnök, városi képv. stb. Résztvett a világháborúban. Neje: Uliczky Etel, résztvesz az üzlet vezeté­sében, Margit leánya Európa első női hentes segéde. Felföldi Péter szerelő m. és daráló ma­lom túl., Szőllőhegyi út 64 (saját ház). Csongrádon 1896-ban szül., 1910-ben szab. Ausztriában, Budapesten és Aszó­don stb. praktizált. Malmát 1928-ban ala­pította, napi teljesítőképessége 120 q. Ipara mellett terménykereskedéssel fog­lalkozik. Háború alatt 3 évig repülőgép- gyárban dolgozott, majd 6 hónapig az olasz fronton volt. Neje: Zsíros Erzsébet. Fodor József műszövő m., Andrássy u. 25. Szül. 1907-ben, szab. 1925-ben Cson­grád. Atyjánál tanulta a szakmát, majd a fővárosba ment, ahol mint s. műve­zető működött. Textilipariskolát 1926-ban végzett. 1929 óta önálló. Cége becsületét

Next

/
Thumbnails
Contents