A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
Kollár István kovács m. Szül. 1907-ben Borsodszemerén, szab. 1925 Mezőkövesd. Felszabadulása után visszajött szülőhelyére ahol 1931-ben apósa házában önállósította magát. Lóvasalással és mező- gazdasági gépek javításával foglalkozik. A lakatos munkákhoz is ért. Atyja olasz hadifogságban volt. Neje Jakab Johanna. Poczok Károly Poczok Károly kőműves m. 380 szám (saját ház). Borsodszemerén 1885-ben sz. Mezőkövesden 1913-ban szab. 1916-18-ig a háborúban volt. Segédéveit Kissebesen Máramarossziget, Dobsina, Miskolc és Mezőkövesd mestereinél töltötte. Mint segéd, betonmunkáiért dicsérő elismerésben részesült. 1925 óta mester. Ipt. megbízott. Neje Papp Ilona. Szloboda Miklós géplakatos m. Malom (saját épület) Szül.: 1899 Szomolya, szab. 1917 Mezőkövesd. 1917-18-ig az olasz harctéren szolgált, megsebesült. 1920-22- ig a Honvédségnél teljesített szolgálatot. Segéd Miskolcon volt. 1929-ben önállóSzloboda Miklós sította magát. Műszerész munkákkal, gép és motorkerékpárjavítással foglalkozik. A 2112/9605 sz. alatt szabadalmaztatott zsebtolvajlás elleni védőkészülék feltalálója. Az összes vezérművekről 2 oklevele, az összes gázmotorokról képesítése van. BORSÓDSZIRAK. Berkó Salamon cipész m. 1896-ban született, 1913-ban szabadult fel. Szatmáron tökéletesítette szaktudását mint segéd. 1920-ban önállósította magát. A világháború alatt az olasz fronton harcolt, 25%-os hadirokkant. Neje: Reich Róza. Durdon Pál Durdon Pál cipész m. Szendrőládon 1895-ben szül., Edelényben 1901-ben szab. Jeles borsódmegyei mesterek keze alatt- volt segéd. A háborút az orosz és olasz frontokon töltötte, egyszer sebesült meg, 25 % -os hadirokkanttá vált. Leszerelés után, 1919-ben alapította műhelyét, amelyet 1931-ben helyezett át Borsódszirákra. Neje: Durdon Mária, 5 gyermekük van. Tözsér József cipész m. Szül. 1874 Mártonfalva, szab.: 1886-ban. Vándordíja során Magyarország nagyobb városaiban és Németországban dolgozott. Tözsér József 1910-ben önállósította magát, mai műhelye 1926 óta áll fenn. Keze alól kikerült tanulók mind jó mesterekké váltak. Az iparos társadalmi életben mint iparkamarai tag fontos szerepet tölt be. Neje: Kovács Júlia.
