A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
96 BOCONÁD. Káli János asztalos m., 220. szám (saját ház). Boconádon 1896-ban szül., Hevesen 1912-ben szab. Heves, Kál, Füzesabony, Bgyarmat, Hatvan, Karácsond és Mezőkövesd voltak segédéveinek állomáshelyei. 1921-ben alapított műhelyében három segéddel és két tanonccal épület- és koporsóasztalosságot folytat. Ipt. elölj, tag, tűzoltó egy. pénztáros, közs. képv. test. tag, törvh. biz. póttag, Hangya Szöv. felügy. biz. tag stb. 1915— 18-ig az orosz, olasz és román frontokon harcolt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Zöldi Gizella. Tompa János kovács m., 333. szám (saját ház). Kálón 1896-ban szül., Boconádon 1913-ban szab. Ceglédi, kecskeméti és boconádi mestereknél volt segéd. 1915- ben az orosz harctérre került, ahol 1917- ben hadifogságba esett. 1920-ban vette nőül Gubics Máriát. 1921-ben alapította meg kovácsműhelyét. Kocsi javítással és lópatkolással foglalkozik. BODVASZILAS Baksi Béla épület és műbádogos m. Hegymegen 1904-ben szül., Miskolcon 1919-ben szab. Segéd Salgótarjánban, Oz- don, Bánrévén, Szolnokon, Debrecenben és Budapesten volt 9 éven keresztül. 1928-ban alapította műhelyét. Egy hősugárzó készülék szabadalma van. Neje Pál Piroska. Bartkó Lajos kovács m. Szül. 1897, szab: 1918-ban Bodvaszilason. Édesatyjánál B. Józsefnél. Helyben és Diósgyőrön volt gyakorolni mint segéd. 1927-ben alapította műhelyét, ahol egy tanulóval dolgozik. Háború alatt az olasz és román fronton kétszer sebesült meg, kit.: bronz vit. é. és k. cs. k. Neje Blaskó Anna. Grega József polgári és egyenruha szabó m. Szül 1899 Jánok, szab.: 1917 Budapesten, ahol segédidejét is töltötte. 1925-ben létesítette vállalatát. Fővárosi nívójú műhelyében 1 tanulóval dolgozik. Az orosz és olasz harctéren tanúsított hősies magatartásával kiérdemelte a nagy és kis ezüst vit. é., a bronz vit. é., a k. cs. k. és seb. érmet. Neje Tulipán Margit. Hankóczy Pál hentes és mészáros m. Szendrőn 1906-ban szül., u. ott 1923-ban szab. Szaktanulmányokat Kisvárdán, Szendrőn és Felsőnyárádon folytatott. 1927 óta mester. Egy tanulója van. Neje Szegő Aranka. Kosik István kerékgyártó m. 1879-ben Bodvaszilason szül., 1909-ben u. ott édesatyjánál szab. fel. 11 évig dolgozott mint segéd. 1920-ban lett önálló. Jó és megbízható munkái igen kedveltek a gazdatársadalom körében. Résztvett a háborúban. Neje Bartók Anna. Körtvély József kőműves m. Szül.: 1884-ben, szab.: 1902-ben Bodvaszilason. Három évig Amerikában praktizált, majd Kassán volt segéd. 1922-ben önállósította magát. A világháborúban megsebesült, az orosz és olasz fronton harcolt. Kit.: br. vit. é. és k. cs. k. Neje Szepessy Margit. Nyitray József borbély m. Révleány- váron 1885-ben szül., Sátoraljaújhelyen 1903-ban szab. Nyíregyháza, Debreczen, Biharderecske, Nagyvárad és Pácin jeles mestereinél praktizált 1906-ig, mikor is önállósította magát Mai fodrászterme 1925 óta áll fenn. Egy segéddel és egy tanulóval dolgozik. Tevékeny része van az iparos társadalmi életben. Értékes, munkásságot fejt ki a szakirodalom és a szépirodalom terén. Háború alatt az orosz harctér duklai frontszakaszán mint önként jelentkező teljesített szolgálatot. Neje: Zebeczky Erzsébet. Rubin Izidor cipőfelsőrészkészítő m. Királymezőn 1906-ban szül., Sátoraljaújhelyen 1920-ban szab. fel. Budapesten, Kisvárdán, Szerencsen és Sátoraljaújhelyen dolgozott mint segéd. 1925 óta mester, aki mai üzletét 1931-ben alapította. Stefán István épület és bútorasztalos m. 1885-ben szül., 1901-ben Bodvaszilason szab., segéd is ott volt 12 éven keresztül. 1913-ban önállósította magát. Egy tanulót foglalkoztat. Az orosz harctéren megsebesült, 4 V2 évig hadifogságban volt. Neje Csavniczky Mária. Veres András úri és női cipész m., felsőrészkészítő. Szül.: 1895 Szöllösardod szab.: 1907 Miskolc. Miskolcon praktizált. Szülőhelyén 1921-ben alapított műhelyét 1927-ben helyezte át mai székhelyére. A háború alatt az olasz és román fronton harcolt, megsebesült, kit.: kis ezüst és br. vit. é. és k. cs. k. Neje Bosznay Margit.
