A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

ÁTÁNY.

Gönczi Ferenc kovács m., 400. sz. (saját ház). Átányon 1891-ben szül., Tisza- nánán 1909-ben szab. Budapesten, Duna- patajon és Hevesen volt segéd. 1914-18-ig az orosz és olasz harctereken küzdött, kit.: kis ez. és br. v. é. és K. cs.-k. 5 évig gépész volt. 1921-ben alapította műhelyét. Neje: Bede Karolin.

Karácsonyi János asztalos m. (saját ház). Szül. 1888-ban, szab. 1905-ben Nádudvar. Egy évtizeden keresztül dolgozott jeles mestereknél, közben szakiskolát végzett. 1914-ben önállósította magát. Épület-, bútor- és koporsómunkákat végez géperejű üzemében. Végigküzdötte a világháborút, kétszer sebesült meg. Neje: Lőj Borbála.

Orbán Mihály kovács m., Bódi u. 447 (saját ház). Szül. 1876-ban Átány, szab.

1892-ben Heves. Budapesti, debreceni, egri, miskolci, nyíregyházai, nagyváradi gyakorlóévek után 1900-ban alapította műhelyét. Vizsgázott lópatkoló. 1914— 18-ig szolgált a háború alatt. Neje: Gál Róza.

Simon György kovács m., 457 sz. (saját ház). Egerszalókon szül., ott is tanulta az ipart, édesatyja volt a tanítómestere. 1921 óta mester. 1915—18-ig az orosz és román frontokon harcolt, meg is sebesült.

Kit.: br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Horanek Anna.

Szabó Pál kovács m., 503. sz. (saját ház). Szül. 1882-ben, szab. 1900-ban Átány. Bátyjánál praktizált, 1910-ben önállósította magát. Két motorikus erővel hajtott cséplőgépgarniturával bércséplé- seket vállal, de lópatkolással és gazdasági gépek javításával is foglalkozik. A Hevesi ipt elölj, tagja. Résztvett a háborúban. Neje: Nagy Ilona.

Szebők Sámuel cipész m. 577. sz. (saját ház), műhely 269. sz. Átányon 1886-ban szül., a katonaságnál szab. fel. 1920 óta mester. A Tűzoltó Egy. tagja. 1914-18-ig a szerb, orosz, olasz és román frontokon harcolt, 11 hónapig olasz hadifogságban volt. Kit.: kis ez. és br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Horváth Zsófia.

Tóth Gábor kovács m., 227. sz. (saját ház). Szül. 1888-ban Átányon, szab. 1905- ben Kömlőn, Budapesten, Kömlőn és Csepelen fejlesztette szaktudását, a Láng L^ gépgyárban is volt, a Lánchíd újraépítésén is dolgozott. Háború alatt a szerb és olasz fronton volt. 1919-ben önállósította magát. 21 évig a Tűzoltó Egy. szertárosa volt, most tb. tag, a sisakdíszes ezüst éremre jogosult. Neje: Szorád Zsuzsanna.

BALASSAGYARMAT.

Atlasz Mihály csizmadia m., Szt. István u. 3 (saját ház). Alsószőllőn 1870-ben szül.. Balassagyarmaton 1887-ben szab. Egy évtizeden keresztül dolgozott jeles mestereknél, a Millenium évében lett önálló. Ipt. elölj, tag, Evang. Legényegy. vál. tag, evang. egyh. presbiter stb. Részt vett a világháborúban. Neje: Hutzik Mária.

Babka József cipész m., Balassa u. 3. Szül. 1893-ban, szab. 1907-ben Balassagyarmat. Magyarország nagyobb vidéki városaiban és 2 évig Ausztriában praktizált. 1914-ben a harctérre került, 1917- ig ötször sebesült meg, 50%-os hadirokkant. Imre bátyja hősi halált halt. 1919- ben önállósította magát. Egy segéddel dolgozik. Díszoklevéllel tüntették ki jeles munkájáért. Neje: Simkovitz Erzsébet.

Bállá József festő m., Kistábor u. 37 (saját ház). Balassagyarmaton 1895-ben szül., u. ott tanulta az ipart. Németországban, Ausztriában, Lengyelországban és hazánk nagyobb városaiban: Aradon,. Budapesten, Losoncon, Székesfehérvárno,. Szolnokon, Hatvanban, Homonnán volt.

Gönczi Ferenc Orbán Mihály Simon György Tóth Gábor