A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
59 gondozó Intézetnek, A M. kir. Doh. Jöv. Betegségi Bizt. Intézetének stb. Résztvett a világháborúban, ahol kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetésekben részesült. Neje: Zombori Ilona. Pálity Lázár szabómester, Tisza Lajos körút 46. Csonoplyán 1885-ben született, 15 éves korában szabadult fel. Eszéken, Budapesten fejlesztette szaktudását mint segéd és mint szabász. 1913-ban lett önálló. 6 segédet foglalkoztat. Elsőrendű munkáiért az 1924. évi Baross kiállításon aranyéremmel lett kitüntetve. Részt- vett az 1930. évi ipari vásáron. A Budai Körzet tiszti műhelyének volt vezetője. Szolgált a világháborúban. Pálosi Mihály cipészmester, Vásárhelyi s. út. 24. Dorozsmán 1886-ban szül. 1903-ban szab. fel. Szegeden és Budapesten volt segéd. 1921-ben önállósította magát Dorozsmán, majd 1928-ban Szegeden. A világháborúban 4 hónapig küzdött a fronton, majd 7 évet orosz fogságban szenvedett. Neje: Juhász Mária. Pántye Pál lábbelikészítő m., Róka u. 16. Siklón 1889-ben szül. 1908-ban szab. fel. Ujszentanna, Pankota, Arad, Temesvár, Békés, Szeged voltak segédi gyakorló idejének helyei. 1918 óta önálló mester, aki 1 segéddel dolgozik. Hosszabb idei'1- résztvett a világháborúban. Neje: Palásthy Mária. Pethő Lajos szabó m., Rákóczi tér. Peregi Mihály liszt- és paprikamalom tulajd. Sárkány u. 6. Szegeden 1867-ben szül., 1883-ban atyjánál, aki vízimolnár volt, szab. fel. Szegeden több malomban folytatott gyakorlatot, előzőleg vízimalma volt, 1909-ben pedig megalapította a ma már 180 HP szívógázmotorral, 10-es rendsz. automatikus félmagas búzaőrlő, 4-es rendsz. rozsőrlő malommal, 2 pár daráskővel és 8 pár paprikaőrlőkővel felszerelt üzemét. A tanocvizsg. biz. elnöke, a mestervizsg. biz. tagja. Városi tvh. biz. tag, rk. egyházi tanácsos, több egyesület vezetőségi tagja. Pigniczky Ferenc és fia bádogos és szerelő cég, Zrínyi u. 18. P. F. 1895-ben szül., 4 középiskola elvégzése után 1911- ben szab. atyjánál. Segéd Pécsett és Szegeden volt. A cég 1895-ben alapítta- tott, 1923 óta van saját vezetése alatt. Szaktanfolyamot végzett komoly iparosunk, aki 1923-ban elhunyt atyja jóhírű vállalatát nagy szakértelemmel vezeti. 27 hónapig volt a harcvonalban a háború alatt. Háromszor megsebesült. Kit.: kis ez. és bronz v. é., K. cs.-k. és seb. é. Pick Miklós cipész, Felhő u. 10. Pintér Mihály kép. ács m., Pille u. 15. Szül. 1877-ben Szegeden, szab. 1909-ben Gyergyószentmiklóson. Erdélyben és a felvidéken volt segéd. 1921-ben önállósította magát. 1924-ben nyert képesítést. Egyik legszebb munkája eg^ 86 km-es áll. vasútépítkezés szakmába vágó munkája volt. A tanonc vizsg. biz. tagja. Végigküzdötte a világháborút, a monarchia összes frontjain volt, egyszer megsebesült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. 1902-ben vette nőül Zsivics Etelt. Piskolty István asztalos m., Bécsi körút 13. Debrecenben 1891-ben született, 1910- ben szabadult fel, Páris, Berlin, Svájc, Debrecen, Budapest nagy üzemeiben fejlesztette szaktudását. Svájcban és Debrecenben művezető volt. 1925-ben alapította üzemét, amelyben 1—2 segédet és 2 tanoncot alkalmaz. Francia fogságban volt internálva. Neje: Eberhardt Erzsébet. Piskolty Károly szabó m., Kálvária u. 2. Berettyóújfalun 1869-ben szül., Debrecenben 1888-ban szab. Vándorút ja során Debrecen, Kolozsvár, Budapest,. Bécs, Herkulesfürdő, Szabadka és Baja mestereinél dolgozott. 1907-ben önállósította magát. Már tanonc korában (1885) arany és ezüst oklevelet nyert nagyszerű munkájával. Résztvett a világháborúban. Neje: Zombory Marcit, esküvőjük 1897-ben volt. Pierre György úri szabómester, Dugo- nits tér 12. Nagyőszön 1887-ben szül., 1902-ben szab. fel. Szegeden volt segéd és ugyanott 1910-ben nyitotta meg önálló műhelyét, melyben kitűnő szakmunkát készít 1 segéd közreműködésével. 3 évig volt a fronton. Br. v. é., érd. kér. és K. cs.-k. kitüntetést kapott. Neje: Lipták Piroska. Piski Ferenc cipészmester, Párizsi körút 40. Nagyváradon 1883-ban szül. 1897-ben lett segéd s mint ilyen Nagyváradon, Kolozsvárott és Frankfurtban fejlesztette szaktudását, kitanulta a cipőfelsőrészkészítést is. 1904-ben lett önálló. Lengyelországban résztvett a kiállításon és elismerő oklevelet kapott. A világháborúban több hónapig volt a fronton. Neje: Szombathy Róza. Pisztrui Illés cipészmester, Brüsszeli körút 9. Óbében 1885-ben született, 1901- ben lett segéd, majd Budapesten, Szegeden és Békéscsabán fejlesztette gyakorlatát. 1911-ben önállósította magát. Egy segéddel dolgozik. Résztvett a világháborúban, ahol kis ezüst vit. érmet kapott. Neje: Bárkány Ilonka.
