A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

55 1876-ban Szegeden, szabadult 1892-ben Budapesten. Segéd Budapesten és Wien- ben volt. Elvégezte Budapest székes- főváros iparrajziskola 5 éves tan­folyamát. 1899-ben önállósította ma­gát. Nevezetesebb munkái a csanádpüs- pöki palota, a polg. fiú- és leányiskola, a Fér. Józs. tudományegyetem, a gyermek- klinkika stb. szakmába vágó munkái. A Székesfővárosi Iparrajziskolában első dí­jat, a Szegedi Kamarának több elismerő oklevelét nyerte. Ipt. elölj tag, szakoszt. elnök, volt jegyző, Baross Szöv. vál. tag stb. Neje: Müller Kornélia. Nagy Mátyás Nagypál Szilveszter Nagypál Szilveszter hentes- és mészá­ros m., Kálvária tér 7. Tel.: 26-47. Szül. 1894-ben Szegeden, ahol Joó Gyulánál 1910-ben szab. Budapesten, Székesfehér­várott, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Szegeden működött segédként. Háború alatt az orosz és olasz fronton harcolt. 40 hónapig orosz hadifogságban volt. 1919-ben vette nőül Tombácz Annát. 1926-ban alapította székét, üzeme kézi­gépekkel van felszerelve. Nagy Sándor szabó m., Feltámadás u. 3 (saját ház). Szül. 1875-ben Berettyó­újfalu, szab. 1893-ban Nagyvárad. Zilah, Arad, Szeged és Budapest mestereinél praktizált. 1904-ben Aradon önállósította magát, onnan helyezte át műhelyét Sze­gedre. Résztvett a világháborúban. Neje: Kiss Ilona. Nagy Vince fodrászmester, Fodor u. 36. Szentmiklóson 1889-ben szül., Szege­den 1905-ben szab. fel. Kolozsvár Buda­pest, Félegyháza jó mestereinél fejlesz­tette szaktudását. 1910-ben lett önálló. Fodrászterme higiénikusan van felsze­relve, külön női fülkével. A világháború­ban 4 hónapig volt a fronton, ahol orosz fogságba esett. Neje Majzik Emilia. Náder Gyula szabómester, Attila u. 5. Kisteleken 1885-ben szül., Szegeden 1903- ban szab. fel. Segédi idejét Szeged, Gyu­lafehérvár és Budapest jobb műhelyeiben töltötte. 1910-ben alapította üzletét, amelyben 1 segéddel dolgozik. Hosszabb ideig frontszolgálatot teljesített. Nádudvardy János aranyműves m., Zrí­nyi u. 18. Szül. Óbecsén 1886-ban, 1906- ban Budapesten szab. fel, majd Bécsben és Németországban praktizált. Üzeme, melyet 1917-ben alapított, villanycsiszoló­géppel van felszerelve. A szegedi egye­tem szakmunkáin dolgozott. Nevét mun­kái után országszerte ismerik. Neje: Nyegrey Teréz. Nátly Dezső hentes- és mészáros m., Kígyó u. 7. Tel.: 17-48. Ujszentivánon 1885-ben szül., Szegeden Nátly József­nél 1900-ban szab. Wien, Prága, Frank­furt, Budapest és Székesfehérvár üzemei­ben praktizált. Budapesten üzletvezető volt. 1911 óta mester. Üzeme most van géperőre átszervezés alatt. A mester és tanonc vizsg. biz. elnöke. A világháborút az orosz és olasz fronton küzdötte végig, kétszer megsebesült, kit.: nagy és kis ez. v. é., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Orbay Teréz. Nagy Sándor Németh András Nemes Lajos géplakatos m., autó, trak­tor, motor és gépműhelye, Ilona ucca. kossuthfalva, szab. 1905-ben Bajmokon. Segéd Budapesten, Óbecsén és Szegeden volt. 10 évig a szegedi Soos A. gépgyár­ban üzemvezető volt. Szaktanfolyamot végzett. 1922-ben alapította géperejű üze­mét, ahol 2 segéd és 1 tanuló dolgozik. Makaróni, tészta és tarhonya gépek ter­vezésével is foglalkozik. 1912-ben vette nőül Weisz Jankát. ifj. Neumayer János sütőmester, Kos­suth Lajos sugárút 81. 21 fiókja van a város különböző részeiben. Telefon 17-74 és 20-28. Hódmezővásárhelyen 1907-ben szül., Szegeden atyjánál szab. fel. 1930- ban lett önálló. A város szállítója. 6—7 segéddel és 15 munkással dolgozik. Üze­me a legmodernebbül van berendezve. Bérelt malma is van, amelynek 100 q a napi teljesítménye. Neje: Béres Rozália. Németh András tetőfedő m., Katona u. 63 (saját ház). Szegeden 1890-ben

Next

/
Thumbnails
Contents