A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

49 vásáron. A tanoncvizsg. biz. tagja.. A vi­lágháborúban 4 hónapig volt a fronton, megsebesült és 412 évig hadifogságban gyötrődött. Neje: Wilim.Karolin. Lux Mihály úri- és női cipész m., Vá­sárhelyi sugárút 9. Szül. Kiskomlóson 1859-ben, felszab. Beodrán 1875-ben. Dél- magyarország több városában dolgozott mint segéd és 1902-ben alapította önálló üzemét, amelyből sajátkezüleg készített elsőrendű munkák kerülnek ki. Régi láb­beli készítő iparos családból származik, akinek Mihály fia 1916—1918-ig küzdötte végig a világháborút, a Nemzeti Hadse­regben is szolgált és jelenleg önálló fod­rászmester. Neje: Jung Anna. Machnik Gyula kárpitos és díszítő m., Tisza L. körút 93. Aradon, a vértanuk vá­rosában 1880-ban szül., 1895-ben szaba­dult fel. Berlin, Zürich, München, Bu­dapest, Kolozsvár, Marosvásárhely váro­sokban fejlesztette szakismereteit, több helyen művezető volt. Először 1920-ban, majd 1927-ben lett önálló. A berlini kiál- litáson ki lett tüntetve. Saját találmányú modem fauteuilágya védjegyzés alatt áll. Elsőrangú munkákat készít. A vásár- rendező biz. tagja. Az újszőregi ip. kör elnöke, a faipari szakosztály alelnöke. Cca 30 éve működő dalárdista. 31 hó­napig a fronton harcolt. Neje: Sörös Anna. Ludwig István Majoros János Majoros János műkőkészítő ipartelepe, Ama u. 17. Szegeden 1901-ben szül., 1918- ban szab. fel. Szegeden gyarapította szak­tudását. 1927-ben nyitotta meg ipartele­pét, ahol műkő, síremlék és épületmun­kák készülnek. Magvarosy András kovács m., régi ne­mesi család sarja, Kálvária sor 16. Fő­műhely: Kossuth L. s. út 44. Besztercén 1893-ban szül., 1909-ben szab. fel. Ta- nonc korában 4 kiállításon részesült ki­tüntetésben. Besztercén, Kolozsvárt, Sza- mosujváron, Szászrégenben és Szegeden volt segéd, 2 évig üzemvezető. Elvégezte a gyógykovács tanfolyamot, 1920 óta ön­álló, 3—4 segédje van. A tanoncvizsg. bizottság tagja. Az olasz, román és orosz fronton volt mint őrmester. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k., seb. é.-e van. Ötször sebe­sült. Neje: Paszkár Flóra. Magyarosy András és neje Mandelkern Vilmos garnitúra asztalos m., Ősz u. 49. Baján 1879-ben született, 1895-ben szabadult fel. Budapesten a Thék-gyárban, Szegeden és Hamburgban fejlesztette szaktudását. Kizárólag első­rendű munkát szállít. Munkái számos ki­állításon és vásáron szerepeltek. Az orosz fronton harcolt, Gorlicénél súlyosan meg­sebesült. II. o. e., bronz v. é. és vasker.-je van. Marosán Emil cipész m., Deák F. u. 25. Nagybecskereken 1881-ben szül., 1899- ben szab. Szülőhelyén és Szegeden prak­tizált. 1908-ban önállósította magát. Egy tanulóval dolgozik. A világháború alatt 18 hónapig volt a harcvonalban, mint ha­dirokkant szerelt le. Szakiskolát végzett komoly iparos, aki a társadalmi életben is jelentős szerepet visz. A Cipésziparo­sok Szövetkezetének alapító és igazgató- sági tagja, a szakosztálynak már két íz­ben elnöke és a tanonc és mester vizsg. biz. tagja volt. Országgyűlési pótképvi­selő stb. Neje: Vizi Zsófia. Marinkovics Zsigmond Marschall János vendéglős, Kálvária sor 4. Telefon 29-39. Máriaföldén 1879- ben szül. Eredetileg a fodrászipart ta­nulta, s ez inart a fővárosi vezető üzle­tekben gyakorolta. Önálló lett 1903-ban, majd 1908-ban megnyitotta vendéglőjét, melyben a legnagyobb hozzáértéssel és figyelemmel látja el vendégeit. A szerb, 4 v

Next

/
Thumbnails
Contents