A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
47 1910-ben szab. fel. Lugos, Karánsebes, Budapest, Győr, Sopron, Nagykanizsa, Szeged stb. voltak segédi gyakorlóhelyei. 1923-ban lett önálló. A szegedi kádár és faipari munkások szöv.-nek volt 4 évig igazgatója. Résztvett a világháborúban. Neje: Kiss Ilona. Lakó Antal Lajkó Vince vendéglős, Korona u. 28. Magyarkanizsán 1904-ben szül., Szegeden 1922-ben szab. fel, a budapesti New- York, a Felsőmargitszigeti, Royal-szálló stb. éttermeiben praktizált, 1929-ben lett önálló, előbb Ujhelyen, majd Egerben és 1930-ban mai üzletében. Lajkó Vince Leidecker Károly Leidecker Károly fodrász m., Kossuth Lajos sugárút 61. A szakosztály aljegyzője- Apatinban 1882-ben szül., 1898-ban atyjánál szab. fel, több városban segédes- kedett, 1912-ben nyitotta meg fodrásztermét, melyben 1 segédet és 1 tanoncot alkalmaz. Atyja cca 35 évig volt ugyancsak fodrászmester. Leidecker résztvett ar világháborúban, 1902-ben nőül vette Varga Reginát. Liptay Imre kőművesmester, Feltámadás u. 30. Szegeden 1860-ban szül., 1877- ben szab. fel. Szegeden, Belgrádban, Turn-Severinben, Nagyváradon, Budapesten és Törökkanizsán gyarapította szaktudását. 1900-ban lett önálló. Több emeletes épület tanúsítja szakavatottságát. Lacher József böröndös és bőrdíszműves m., Kárász u. 12. Az üzemet 1903-ban Lacher József alapította, ma özvegye tulajdonát képezi fia László vezetése alatt. Több kiállításon kitüntetést nyert és résztvett az 1930. évi ipari vásáron is. Néhai Lacher József résztvett a világháborúban. Lábdi István fazekasmester, Rigó u. 21. László Ferenc női szabómester, Polgár u. 22. Szegeden 1876-ban született, 18 éves korában szabadult fel, majd Budapesten, Kecskeméten, Szegeden töltötte segédi gyakorlatának éveit. 1905-ben alapította üzletét. 4 tanoncot képzett ki, kik közül az egyik bronz érmet, a másik elismerő oklevelet nyert. Résztvett a világháborúban. Lázár János sütőmester, Szabadság tér 11. sz. Kisteleken született 1884-ben, Szegeden 1905-ben szabadult fel. U. itt és Budapesten gyarapította szaktudását, mellyel 1926-ban önállósította magát. 1 segédet foglalkoztat. Hosszú ideig harcolt az olasz fronton, kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetést kapott. Neje: Károly Julianna. Lacher László Lenhardt József Lenhardt József úri- és női fodrász m., Horthy M. u. 7. Keglevicsházán 1883-ban szül., Kübekházán 1900-ban szab. Budapest, Salgótarján, Trencsén, Kiscell, Kalocsa és Szeged voltak segédéveinek állomáshelyei. 1907 óta mester. Mai üzletét 1922-ben alapította. 2 segéddel és egy tanulóval dolgozik. Ipt. elölj, tag, a Szakoszt. v. alelnöke stb. Végigszolgálta a világháborút, 18 hó írsz., kit.: nagy ez., kis ez. és br. v. é., K. cs.-k. és kétsávos seb. é. Neje: Kertész Rozália. József és Antal fiát az iparra nevelte. Lederer János kályhásmester, Dugonits tér 12. Szegeden 1899-ben szül., 1915-ben szab. fel. Szeged, Szombathely, Miskolc, Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Veszprém voltak segédi gyakorló helyei. 1926- ban lett önálló mester, aki a szakmai munkák mellett kályharaktárt is tart. 1926-ban nőül vette Ungár Ilonát. Lengyel Ferenc cipész m., Kígyó u. 4.
