A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
39 Kertész Sándor hentes és mészáros m., Vásárhelyi sugárút 63. Szegeden 1901- ben szül., 1921-ben szab. fel. Budapesten, Győrött, Tatatóvárosban és Szegeden töltötte segédidejét, a Rácz-féle húsipari üzemben üzletvezető volt. 1927-ben nyitotta meg önálló üzletét. Neje: Ábrahám Rozália. Kéri András Keszég András Kéri András hentes- és mészáros m., Kórház u. 11. Szegeden 1903-ban szül., 1925-ben szab. fel. 4 évig mint segéd fejlesztette gyakorlatát és 1929-ben önálló lett. Atyja is, bátyja is végigküzdötték a világháborút. Neje: Kiss Juliánná. Kilcz Fülöp úri szabó m., Dugonics tér 11. Bácsszeghegyen 1894-ben szül., 1910- ben szab. fel, Szegeden Schwarcz Manónál mint segéd, Balázs és Pethő cégnél mint szabász működött. 1930-ban lett önálló. 1 segéddel dolgozik. Az 1925. évi segédmunkakiállításon aranyéremmel és oklevéllel tüntették ki. 22 hónapig volt a fronton, 2 évig orosz fogságban. Neje: Kun Stefánia. Király Vince úri- és női fodrász m., fő üzlet Pacsirta u. 14., fiók: Hunyadi tér 1. Jánoshalmán 1898-ban szül., Budapesten 1915-ben szab. Segéd Budapesten, Szegeden, Pozsonyban és Léván volt. 1926-ban önállósította magát. Higiénikusan berendezett termeiben 2 segéd és egy tanuló dolgozik. Két évig szolgált a világháborúban 9 havi frontszolgálattal. Kit.: K. cs.-k. Neje: Nővé Mária. Király Gyula sütőmester, Tisza Lajos körút 59. Szegedi születésű (1885,), 1902- ben szabadult fel, 1906-ban lett önálló a szegedi Wolf J. és Nagy Pál utódánál való praktizálás után. Mintegy 20—30 tanoncot szabadított fel. Jelenleg 1 segéddel és 1 tanonccal működik. 1915 febr. 15-től végig a harctéren volt, ahol megsebesült. Neje: Makra Mária. Fiai: József postatiszt, László egyet, hallgató. Király Vince Kiss Dezső Kiss Dezső szobafestő és mázoló m., Bécsi körút 10. Szegeden 1896-ban szül., 1911-ben szab. fel. Szeged, Balassagyarmat, Belgrád, Budapest jobb műhelyeiben fejlesztette szaktudását. 1922-ben önállósította magát. Ő végezte a belgrádi kir. palota aranyozási munkálatait és az egyetemi bútorfestés szakmunkáit. 28 hónapig küzdött a fronton mint őrmester. Nagy ez., kétszer kis ez., háromszor br. v. é., vasker., K. cs.-k., seb. é. kitüntetése van. Neje: Vetró Vilma. Kiss Béla sütő m., Madách u. 7. Szegeden 1896-ban szül., u. ott 1912-ben szab. Segéd Békésgyulán, Nagyzomborban, Hódmezővásárhelyen és Makón volt. 1915—18-ig a világháborúban szolgált, kit.: br. v. é. Battonyán üzletvezető volt. 1927-ben önállósította magát. Neje: Molnár Mária részt vesz az üzlet vezetésében. özv. Kiss Imréné szül. Papp Etel hentesmester, sertésvágó, Nyár u. 8 (saját ház). Vállalata 1887 óta áll fenn. Néhai férje részt vett a világháborúban, orosz hadifogságban volt. Harctéren szerzett betegségében 1922-ben elhunyt. Erzsébet leányát 1923-ban nőül vette Dékány Lajos, az üzem mai társtulajdonosa, aki 1894-ben szül., 1910-ben szab. fel. Tizenkét évig volt segéd. A világháborút az Keresik Ferenc Kertes Mihály Keszég András cipészmester. Kübek- házán 1896-ban szül., Szegeden 1923-ban szab. fel. ugyanott volt 6 évig segéd, majd 1929-ben önálló lett. A világháború frontjain 2 évig küzdött. K. cs.-k.- je van. Neje: Juhász Erzsébet.
