A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
35 •és bérházak tervezését, kivitelezését és emeletráépítéseket végez. Az Orsz. Kőművesmesterek Egyesületének elölj, tagja, a Móravárosi Népkor vál. tagja stb. Joó András Jójárt Sándor hentes- és mészáros m., Mikszáth Kálmán u. 23. Szegeden 1895- hen szül., 1911-ben Versecen szab. fel. Belgrád, Temesvár, Versec és Szeged segédi gyakorlóhelyei. 1923-ban lett önálló. 1 segédet foglalkoztat. Az olasz fronton harcolva, kétszer megsebesült. 3 évig olasz fogságban szenvedett. Br. v. é.-e, K. cs.-k.-je van. Neje: Kéry Anna. Józsa Ferenc épület- és műbútorasztalos m., Deák Ferenc u. 2. Szegeden szül. 1905-ben, felszab. 1924-ben ugyancsak Szegeden és szaktudását Szegeden és Budapesten fejlesztve, önálló lett 1929- ben. Saját alapítású üzeméből, mely főleg műbútor és lakberendezési tárgyak készítésével foglakozik, elsőrendű munkák kerülnek ki a legmodernebb kivitelben* Kiállításokon tanonc korában „ezüst érem”-mel, segéd korában „arany éremmel és okl.”-lel lett kitüntetve. 1928-ban nőül vette Kovács Margitot. Józsa Ferenc Juhász Dezső Juhász Dezső’ kovács m., Damjanich u. 3 (saját ház). Egyházaskéren 1896-ban szül., 1911-ben Makón szab. fel. Budapest, Temesvár, Szeged segédi működésének állomáshelyei. 1924 óta önálló mester, kinek műhelyében 2 segéd is dolgozik. A világháborúban a szerb, olasz és ■oláh fronton küzdött. 1918-ban nőül vette Palatínus Etelt. Juhász Ferenc kádármester, Csongrádi sugárút 59/a. Szegeden 1898-ban született, atyjánál 1913-ban szabadult fel. 1924-ben lett önálló. Elsőrangú szakmunkát végez. Neje: Kovács Etel. Atyja mintegy 30 évig volt kádármester. Juhász Ferenc asztalos m., Orgona u. 1. Feketehegyen 1892-ben szül., 1909-ben szab. fel, miután az 1908. évi tanonc- munkakiállításon elismerő oklevelet nyert. 1914-ben Feketehegyen, majd 1925-ben Szegeden önállósította magát. Az orosz és olasz fronton küzdött mint távirdász tizedes. Neje: Bácsi Lidia. Juhász Géza asztalos m., Szent György u. 10. Szegeden szül. 1891-ben, 18 éves korában Lengyel Lőrincnél szab. fel. Budapesten, Zsolnán és Szegeden folytatott segédeskedés és vezető segédeskedés után nagy szaktudást elsajátítva 1921-ben alapította üzemét, amelyben 2 segéddel dolgozik. Az orosz és román frontokon hosz- szabb ideig harcolt. Juhász Ferenc Juhász Mihály Juhász György bádogos és szerelő m., Kossuth Lajos sugárút 51. Szegeden 1900- ban szül., 1918-ban szab. fel. Több vidéki városban és a fővárosban fejlesztette gyakorlatát, művezető is volt, majd 1922- ben önállósította magát. Műhelyében 1 segédet és 1 tanoncot alkalmaz. özv. Juhász Jánosné szül. Márta Erzsébet vendéglős, Petőfi S. ut 23. Néhai férje 16 évig volt pincemester, majd főpincemester. 1915-ben lett önálló vendéglős. A mai üzletet 1917-ben alapította. Az étteremben 150 személy, a kerthelyiségben 400 személy részére van férőhely. A paprikakészítők egyesületének, a SzTK- nak és a SzAK birkózó osztályának van rendszeres találkozója vendéglőjében. 1.926-ban történt elhunyta óta özvegye Mihály fiával közösen vezeti az üzletet. Juhász Sándor úri fodrász m., Faragó u. 24, Móra u. sarok. Orosházán 1897-ben szül., 1913-ban szab. fel. Szeged, Kassa, Orosháza, Békéscsaba, Orsóvá jobb mestereinél szerzett segédi gyakorlatot. 1926- ban nyitotta meg üzletét, melyet 1 segéd3v*