A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
33 szakmabeli munka fűződik nevéhez. Munkáival kitüntetést is nyert. Neje: Szécsi Erzsébet. Hódi Antal Holczer Gyula 1 Holczer Gyula cukrászmester, Gizella tér. Kecskeméten 1883-ban született, Rivészy János kecskeméti híres mesternél 1899-ben kezdte meg gyakorlatát. Azután Gerbeaudnál, Vikusnál Budapesten, majd Kolozsvárt, Debrecenben, Újvidéken, Keszthelyen fejlesztette szaktudását, elsajátítva az összes különlegességek készítését. 1912-ben alapította üzletét, amelyben 1 segédet és 1 tanoncot is foglakoztat. A világháború olasz frontján harcolt 27 hónapig. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k. kitüntetést szerzett. Neje: Peres Mária. Horn Ferenc fodrász m., Kálvária u. 30. Nagyszentmiklóson 1881-ben született, Szegeden a Milleneum évében szabadult fel. Szeged, Arad, Budapest és Wien fodrásztermeiben gyarapította szaktudását. 19 évig a javadalmi hivatalnál biztos volt. 1915—18-ig szolgált a világháborúban (24 hó írsz.). Kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. 1928-ban megvett egy régen fennálló fodrászüzletet, azt modern nívóra emelte, ma egy segéddel és tanulóval vezeti. Neje: Domonkos Etelka. Horváth György asztalos m., Vidra u. 2. Szegeden 1895-ben szül., 1912-ben szab. fel, Budapesten, Szegeden és Oroszországban volt segéd, majd vezetösegéd. 1925-ben önállósította magát. Rendelésre készít elsőrendű munkát. Az orosz és szerb frontokon harcolt, majd 2 évet orosz fogságban töltött Neje: Pintér Etel. Horváth Gyula kárpitos m., Feketesas u. 13. Szül. 1897-ben, szab. 1913-ban Szegeden. Elsőrendű cégeknél működött segédként. Háború alatt 24 hónapot töltött a harctéren, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. 1929-ben önállósította magát. Munkáival a II. ipari vásáron máris nagy elismerést arat. Horváth János hentes- és mészáros m., Kossuth Lajos sugárút 61. Fiók: Ősegeién. Szegeden 1882-ben szül., 1903-ban Szűcs Andrásnál szab. fel. Tatatóváros- ban, Nagyszentmiklóson, Szegeden és a fővárosban fejlesztette szaktudását. Üzletét 1910-ben alapította s 2 segéddel folytatja. A szakosztály volt vez. tagja. Résztvett a világháborúban, Przemyslnél fogságba esett, ahol 6 évig sínylődött. Neje: Sisak Mária. Horváth Mihály faesztergályos m., Fodor u. 4. Szegeden szül. 1881-ben, ott is szab. fel 1898-ban. Budapesten, Félegyházán, Kecskeméten és Szegeden volt segéd. 1908-ban önállósította magát. A szabadkai városháza díszes oszlopai az ő szakképzettségét dicsérik. Az orosz fronton harcolt, majd 4V2 évig orosz fogságban volt. Neje: Gera Julianna. Horváth Zs. Imre épület- és bútorasztalos m., Mikszáth Kálmán tér 13. 1907- ben Sándorfalván szül., 1925-ben Szegeden Körösi Mártonnál szab. Segéd Szaty- mazon és Szegeden volt. 1930 óta önálló. Törekvő és tehetséges fiatal iparosunk. Neje: Kopasz Erzsébet. Horn Ferenc Hrabák Károly Hrabák Károly villanyszerelő m., Kossuth L. u. 6. Tel. 31-49. Szül. 1898-ban Nagykikindán, szab. 1915-ben. Budapesti, nagykikindai, makói, törökkanizsai és szegedi mestereknél praktizált. 1916-tól végigszolgálta a világháborút. Az orosz és román fronton harcolt, egyszer megsebesült, a bronz v. é., K. cs.-k. és seb. é. tulajdonosa. 1919-ben önállósította magát. Nevéhez fűződnek a szegedi gazdasági kisvasút világítási és erőátviteli munkálatai. Neje: Tuksa Erzsébet. Hubert Jenő műbútor és épületasztalos m., Béke u. 3. Szegeden 1892-ben született, a 4. polg. iskola és felső ipari iskola elvégzése után, 1909-ben nyert képesítést. Münchenben, Budapesten és Szegeden volt rajzoló, majd csoportvezető. 1919-ben lett önálló. 4 segéddel dolgozik. Végigküzdötte a világháborút, melynek során kis ez., bronz v. é., német ezüst és bronz v. é., seb. é. kitüntetést kapott. Neje: Kopasz Mária. 3v
