A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

25 Gárgyán Sándor sütőmester, Rigó u. 18 (saját ház). Szegeden 1873-ban szül., u. ott 1889-ben szab. fel. 11 évi segédes- kedés és üzemvezetői működés után 1900 után megnyitotta önálló sütödéjét, me­lyet villanyerőre felszerelt modern gépek­kel berendezve 3 segéddel és 2 tanonccal folytat. Az 1928. évi orsz. sütőipari kon­gresszuson díszoklevél kitüntetést nyert. A világháborúban a szerb és olasz fron­ton harcolt, egvszer megsebesült. Neje: Puskás Etel. Sándor fia az érettségi leté­tele után atyjának iparát tanulta és ma is atyja üzemében segédkezik. Az üzem tésztaáru gyártásra is berendezkedett, amivel az import csökkentését mozdítja elő. Gáspár Ferenc cipész- es csizmadia m., Oltvány u. 2. Kiskunmajsán 1884-ben szül., Szegeden 1901-ben szab. fel. Előbb Halason 1906-ban, majd Szegeden 1918- han lett önálló. A világháborúban 2% hónapig volt a fronton. Neje: Papp Etel. Gasparics Péter késes és köszörűs m., Kelemen u. 4. Budapesten 1902-ben szül., 4 polg. és 2 éves technológiai szaktan- folyam után Budapesten a Dressmann aranykoszorus cégnél 1922-ben szab. fel. Több városban volt segéd és 1926-ban önállósította magát. Már tanonc korában arany érmet és díszoklevelet nyert Atyja fővárosi fogalmazó, nagyatyja hírneves fővárosi díszmagyar szabó volt. Gávrity József szabómester, Hattyas- sor 19. Basahidon 1883-ban szül., 1899- ben szab. fel. Szegeden gyakorlatozott, 1919-ben pedig önálló lett. Megrendelésre és saját raktárra dolgozik 2 segéd és 2 tanonc közreműködésével. A szakosztály ellenőre, a tanoncvizsg. biz. elnöke. 7 havi frontszolgálat után orosz fogságba esett. Neje: Fehér Julianna. Gelcz Miklós cukrászmester, Feketesas u. 10. Szül. 1877-ben Temeshidegkút, 1902 óta önálló. Cukrászdáját 1914-ben vette át, mely az 1870-es években lett alapítva. Tevékeny részt vesz az ipari és társa­dalmi életben. 1914—18-ig a fronton szol­gálta a hazát, több kitüntetéssel. Neje: Baloghy Zsuzsánna. Georgiev Dosze sütőmester, Fodor u. 37. (saját ház). 1877-ben szül. Karbo- nicán, 1902-ben Kicsevóban szab. fel. Mint segéd Szabadkán és Zomborban dol­gozott. 1910-től önálló. 2 segédet foglal­koztat. 2 évig vett részt a világháború­ban. Neje: Vojszev Milica. Gera Ferenc kőműves mester, Délibáb u. 21. Szegeden 1862-ben szül., 19 éves korában szabadult fel. Szegeden és Nagy­váradon gyarapította szakismereteit, me­lyekkel 1908-ban önálló lett. Az alsó­városi iparoskor könyvtárnoka. 1886-ban nőül vette Kovács Juliannát. Gera Ferenc bádogos és szerelő m., Mikszáth Kálmán u. 12. Deszken 1896- ban szül., Szegeden 1910-ben szab. fel. Budapesten, Pécsett, Szegeden volt se­géd, a Máv. pályafentartó műhely veze­tője volt. 1926-ban nyitotta meg önálló műhelyét. Máv szolgálatából elismerő ok­levelet nyert. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Kopasz Ilonka. Gera Péter hentes- és mészáros m., Zárda u. 10 (saját ház), Kálmán u. 2. Tel. 24-06. Makón 1878-ban szül. 25 évi államrendőrségi szolgálat után mészáros és hentes üzletet nyitott, melyet István fiával, aki 1907-ben szül., 1924-ben szab. közösen vezet. Családja tulajdona egy sütőüzem is, ezt neje: Bálint Ilona 1912 óta tartja fenn. Neje is tanult ipa­ros, mestervizsgát tett. Most József és Péter fia vezeti az üzemet. Péter az üzlet, József a műhely vezetője. Giljon Miklós cipészmester, Boldog- asszony sugárút 34. Született 1879-ben Nagyjécsán, 1896-ban szab. fel. Budapest, Wien, Nagykikinda, Temesvár voltak se- gédi működésének fontosabb állomás­helyei. 1906-ban önállósította magát. A közp. társ. kör alelnöke, az alsóvárosi iparoskor számv. b. elnöke. A hadastyán egylet, Rokkant egylet v. tagja, a szak­osztály alelnöke. Résztvett a világhábo­rúban. Neje: Tusák Erzsébet . Gera Ferenc Glöckner József Glöckner József kelmefestő és vegy­tisztító telepe, Iskola u. 27. Fiók: Kígyó ucca 6. Makón 1860-ban született, 1878-ban szabadult fel. Több város­ban és külföldön fejlesztette segéd korában szakismereteit, 1885-ben meg­alapította üzemét, melyet ma László fiával együtt Glöckner József és Fia cég alatt folytat. Az 1896. évi milleniumi ki­állításon elismerő oklevelet nyert. Saját találmányú vegyi mosó és csavaró gépe van, amely osztrák és magyar szabadul-

Next

/
Thumbnails
Contents