A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
19 tóttá, előzőleg azonban Magyarkanizsán «desatyjával közösen volt üzlete. D. Ferenc 12 évi katonai szolgálatot teljesített, a világháborúban az olasz fronton harcolt s az ott szerzett betegségben halt meg 1924-ben. Eberhard Imre fodrászmester, Szent- háromság u. 15. Eckermann Simon cipészmester, Bol- •dogasszonysugárút 25. Nagykúnmadara- son 1869-ben született, 1888-ban szabadult fel. Budapesten és Kúnhegyesen volt segéd. 1894 óta önálló mester. Egy segéddel dolgozik. 1922-ben nőül vette Bori Etelkát. Egyházi János Egyházi János cipész m., Római körút 27. Szegeden 1905-ben szül., 1920-ban szab. fel. A szegedi cipőgyárban, a Vénusz cipőgyárban stb. fejlesztette gyakorlatát és 1926-ban önálló lett. 1927-ben nőül vette Csókási Ilonát Elek József címfestő m., Polgár u. 1. Szül. 1892-ben, szab. 1909-ben Szegeden. Budapest, Wien és Berlin mestereinél fejlesztette tudását iparművészi tökélyre. 1915—18-ig a világháborúban volt. 1916- ban nőül vette Bobojcsov Rozáliát. 1922- ben önállósította magát. Sok művészi cégtábla dicséri a városban a jeles mestert. Engel Imre műve Engel Imre zongorakészítő m., Bécsi körút 17. Tel. 12-37 és 27-79. Budapesten 1885-ben született, ahol középiskolai tanulmányait is végezte. Sternbergnél 1900ban szabadult, 1903-ban nyert képesítést. A legelső németországi zongorakészítőknél praktizált. 1909 óta önálló. Géperőre berendezett üzemében 4 segéd és 1 tanuló dolgozik. Háború alatt a szerb és orosz fronton harcolt, kétszer megsebesült. Neje: Weisz Blanka. Engelsmann János cipész m., Széchenyi tér 8. A céget E. Soma 1880-ban alapította. 1918-ban vette vezetése alá fia János, aki Szegeden 1886-ban szül., 1903- ban szab. Szabadulásakor ezüst oklevéllel, három év múlva ismét oklevéllel ismerték el jeles tudását. A fővárosban, majd külföldi tanulmányúton tökéletesítette magát. Drezdában 1914-ben mesteri diplomát nyert. 1925-ben ezüst éremmel, 1927- ben dicsérő oklevéllel jutalmazták munkáit. 4—6 segéddel dolgozik. Háború alatt Przemyslben hadifogságba esett. Kit.: kis ez. v. é., K. cs.-k. és hadi e. é. Engelsmann János Éri Imre Erdó'dy János asztalos m., Kossuth L. sugárút 66. Saját ház. 1867-ben szül., 1884-ben atyjánál szab. fel. Budapesten és Szegeden fejlesztette szakismereteit. Znióváralján fafaragászati szakiskolát végzett. Az atyja által 1865-ben alapított üzemet 1906-ban vette át. A Kass-szálló reneszánsz bárjának, az egyetem fizikai intézetének szakmunkái dicsérik képességeit. Az 1930. évi ipari vásáron kiállított XII. Lajos korabeli stílű hálószoba a kultuszminiszter elismerését vívta ki. Üzeme villanyerőre, modern gépekkel van felszerelve. Neje: Kandó Rózái. Eszényi Lajos kosárfonó mester, Mérei u. 7. Szül. 1895-ben Sepsiszentgyörgyön, Szegeden 1918-ban szab. fel. 1921-ben alapította műhelyét, melyben művészi kivitelű szakmunkákat készít és főleg a fővárosba szállítja. 1 segédje van. Részt- vett a világháborúban. Neje: Bálint Ilona. Édes Lajos cipészmester, Párizsi körút 1. Bátaszéken 1866-ban szül., 1883-ban szabadult fel. Budapesten és Orosházán fejlesztette szaktudását. 1913-ban önállósította magát. Műhelyében elsőrendű munkát készít rendelésre. Nőül vette 1903-ban Török Máriát. 2v* £
