A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
15 Csókási Sándor cipész m., Hóbiárt pasa u. 22. Szül. 1902-ben Szegeden, u. itt 1920-ban szab. fel. Jeles szegedi mestereknél fejlesztette szaktudását. 1927-ben saját erejéből alapította műhelyét. Rendelésre készít kifogástalan kivitelben úri-, női- és gyermekcipőket. Csókási Ferenc Csókási Sándor Csókási Gizella vendéglős, Mars tér 18. Püspökiedén 1895-ben született. Édesaty- .jánál tanulta a szakmát. 1927 óta önálló, 1930 óta van vendéglős és italmérési engedélye. A szakmában elismert tekintély, konyhája és borai közkedveltek. Csollák Gyula asztalos m., Török u. 11. Szolnokon 1889-ben szül., 17 éves korában Budapesten szab. fel. Szolnok, Győr, Szeged, Déva jobb műhelyeiben és gyáraiban fejlesztette szakismereteit, 1930-ban lett önálló. Az orosz, román és olasz tűz- vonalon harcolt, meg is sebesült, kétszer kis ez. v. é.-e, K. cs.-k.-je és vaskeresztje ■van. Neje: Márton Róza. Csorna Lajos Csűri István Csorna Lajos cipész m., Kossuth L. súg. út <3. Túrkevén szül. 1892-ben, Szarvason szab. 1910-ben. Segéd Szarvason, Nagyváradon, Budapesten és Szegeden volt. A szegedi fémipari szakiskola szakrajz, mintavágó és felsőrészkészítő tanfolyamát végezte. Végigküzdötte a világháborút, 36 hónapig az orosz és olasz frontokon. Egyszer seb., kit. ezüst és két bronz v. é., K. cs.-k., seb. é. és hadi emlék é. Rang: főtüzér. 1919-ben önállósította magát. Kézigépekkel felszerelt műhelyében egy segéd és tanuló dolgozik. Neje: Doktor Julianna. Csonga István vendéglős, Mikszáth K. u. 23. Kisteleken 1889-ben szül. Faesztergályosnak készült és a legnagyobb fővárosi üzemekben dolgozott. A vendéglős szakmát atyjánál tanulta, aki 1921-ben szabadította fel. 1921-ben a Hunyadi téren önállósította magát. Mai üzlete 1927 óta áll fenn. A szerb, orosz és olasz frontokon küzdötte végig a világháborút, 46 havi írsz., majd a nemz. hadseregben teljesített szolgálatot. 75%-os rokkant. Kit.: nagy ez., két kis ez. v. é. Neje: Bába Erzsébet. Csűri István cipész és felsőrészkészítő m., Retek u. 28. Szegeden 1905-ben szül., 1924-ben szab. fel. 1927-től önálló. Mindennemű szakmunkát vállal, úgy egyszerű, mint a legújabb divat szerinti kivitelben. 1 segédet és 1 tűzőnőt foglalkoztat. Csury József kép. kőműves m., Remény u. 12. (Saját ház). Szül. 1867-ben, szab. 1886-ban Szegeden. Budapesten praktizált, ahol több nagyobb bérház, a szegedi zsidó templom, a gyermekvédő liga háza és számos vidéki templom épületmunkájának vezetője volt. Képesítő oklevelet 1908-ban Budapesten nyert. 1909-ben önállósította magát. Számos szép épület felépítése fűződik nevéhez. Részvett a világháborúban. Neje: Dobó Anna. Czapán János szabómester, Marstér 4. Varasdon 1889-ben született, 1905-ben lett segéd. Szegeden, Temesvárt és Nagyváradon segédeskedett. 1918 óta önálló. Kiváló szakmunkát készít. 25 hónapig volt a kárpáti és bukovinai, valamint az olasz fronton. Kis ez. v. é. kitüntetése van. Ceglédy György asztalos m., Remény u. 27. Szegeden 1889-ben szül., 1905-ben szab. fel. Szegeden és Budapesten nagyobb üzemekben gyakorolta hosszabb ideig iparát, mígnem 1919-ben önálló lett. A szerb és olasz fronton 48 hónapig harcolt, megsebesült. Kis ez. v. é.-e van. Neie: Lajkó Viktória. Czeglédy Lajos műbútorasztalos m., Alföldi u. 1. Szegeden 1882-ben született, mint régi nemesi család sarja, 1900-ban szabadult fel. Németországban, Ausztriában és Budapesten fejlesztette szaktudását. Grácban üzemvezető, Szegeden pedig a „Slavonia” bútorszövetkezet igazgató üzemvezetője volt. Elvégezte a buí
