A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
5 Szegeden szab. fel. Budapesten, Szegeden, Mezőkövesden és más városokban volt se- .géd. 1927-ben lett önálló mester. Elsőrendű munkát készít rendelésre. Cipő és csizmafelsőrészeket is készít. Az 5. honvéd híradó századnál IV2 évig szolgált. Balogh János cipész és felsőrészkészítő mester, Püspök ucca 11. Szegeden 1887-ben szül., 1904-ben szabadult fel. Budapesten és Wienben szerezte meg segédi gyakorlatát. 1909-ben lett önálló. 1 segéddel dolgozik. A világháborúban 17 hónapon át harcolt a fronton. Bronz vitézségi érmet kapott. Neje: Fodor Erzsébet. Balogh László cipész és felsőrészkészítő m., Kossuth L. sugárút 71. Szül. 1888-ban Óbesenyőn, szab. 1906-ban Szegeden. Budapest, Miskolc, Tolna, Szerbia, Bulgária és Románia nagyobb városai voltak segédéveinek állomáshelyei. Szegeden több üzem és üzlet vezetője volt. Több szaktanfolyamon tökéletesítette tudását. 1919-ben létesítette vállalatát. Két segédje és egy tanulója dolgozik műhelyében, ahol kézigépek vannak. 1924-ben a Baross kiállításon tanoncai kitüntetésben részesültek. Neje: Fürdők Ilona. Balogh László Balogh Péter kép. kőművesmester, építési vállalkozó. Lakás és iroda: Pulc tábornagy u. 2/b. Telefon 29.90. Ősrégi szegedi építőiparos családból Szegeden szül. 1880-ban, u. i. szab. 1897-ben Hesz- lényi József neves szegedi építésznél 1912-ben nyert képesítő oklevelet és mintán az ország nevezetesebb városaiban és Bukarestben gyarapította szaktudását, 1911-ben betársult Balogh József cégébe, majd teljesen önálló lett 1913-ban. Számos középület, 47 emeletes bérház, egyetem, iskolák építése és átalakítása fűződik az ő nevéhez. 10—15 segédet és 5 ta- noncot foglalkoztat és egy egész generációt nevelt szakmájában. Törvényhatósági bizottsági tag, az ipartestület elöljárója, az ép. ip. szakosztály ügyv. elnöke, Rókusi iparoskor elnöke és a kőm. mest. orsz. szöv. helyi cs. elnöke, 42 havi frontszolgálat után vaskereszttel és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Neje: Mótz- wickler Friderika. Balogh Sándor Balogh Sándor patkoló és kocsikovács m., Szabadságtér 11/b. Szegeden 1904- ben szül. Ott tanulta az ipart Faragó Károlynál és 1920-ban szab. fel. Mint segéd Sopron, Makó, Petőháza és Szeged műhelyeiben dolgozott. Szegeden üzletvezető volt. 1929-ben alapította saját erejéből műhelyét. Két segéddel dolgozik. Neje: Vass Julianna, esküvőjük 1926-ban volt. Balogh József kosárfonómester, Brüsz- szeli körút 10. Szül. 1904-ben, 1926-ban szab. fel. Szegeden fejlesztette szakismereteit, majd 1930-ban lett önálló. Piacra és kereskedők részére is készíti áruit. 1929-ben nőül vette Tóth B. Erzsébetet. Balogh Nándor kocsigyártó és fényező m., Kossuth Lajos sugárút 21. Szegeden 1896-ban szül., 1911-ben atyjánál szab. fel. Újvidék, Szabadka, Arad, Marosvásárhely és Budapest segédi gyakorlatának állomáshelyei. 1919-ben vette át az atyja által 1890-ben alapított villanyerőre berendezett üzemet, amelyet 1—2 segéddel és 2 tanulóval folytat. 1926-ban ezüst érem és díszoklevél kitüntetést kapott. A szakosztály volt jegyzője, a Hadastyán orsz. egylet, Rókusi kath. kör vál. tagja. Hosszú ideig volt a fronton, br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Neje: Nyári Rozália. Barabás István kefekészítő m., Somogyi u. 18. Szegeden 1901-ben született, atyja üzemében 1919-ben szabadult fel. Az üzemet nagyatyja B. Mihály 1852-ben alapította, tőle vette át 1880-ban Lajos, aki 18 évig Németországban működött, ebből 8 évet Nürnbergben mint gyárvezető. Az üzem vezetését István 1926-ban vette át s B. Lajos Fia cég alatt folytatja. A szakosztály jegyzője, a vásár- rendező bizottság tagja. Neje: Horváth Erzsébet. Baranyi Sándor sütőmester, Petőfi S.
