A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
2 megszerezte az iparosságnak. Ekkép a törzsvagyon értéke jelentősen emelkedett. Mikor azután a felvett kölcsön az állandó törlesztéssel mindinkább fogyott, azzal a tervvel foglalkozott az elnökség, hogy az összes épületeket lebontva, az egész 510 négyszögöles telken egyetlen nagy palotát építtet. A világháború és a rossz gazdasági viszonyok ezt megakadályozták, míg azután 1928. évben az ipartestület kénytelen volt előkelő fekvésű ingatlanáról lemondani. A fogadalmi templom szomszédságában fekvő ipartestület telkére ugyanis a Templom tér és környékének rendezése alkalmával eszközölt városrendezési munkálatok során szüksége lett a városnak. A kisajátítási kártalanítás összegéből azután az ipartestület vezetősége a Horváth Mihály uccában vásárolt telken felépítette az új, minden igénynek megfelelő, kétemeletes, modem ipartestületi palotát. Bár az építkezés teljes befejezéséhez kölcsön felvétele is szükségessé vált, a testület értékes székháza a tagok meg- terheltetése nélkül volt felépíthető, mivel a ház jövedelme a kölcsöntőke amortizálásához elegendő. Egész működése alatt élénk karitatív tevékenységet is fejtett ki az ipartestület. Évről-évre segélyezte önhibájukon kívül elszegényedett és nyomorba jutott tagjait, illetőleg azok hozzátartozóit. Igaz, hogy erre kötelezi az ipartársulat örök alapítványa, amelyet a székház átadása alkalmával tett, azonban addig is, amíg erre az alapítólevél szerint kötelezve nem volt — 1923-ig — karácsony előtt mindig kiosztotta a testület a segélyeket. A legutóbbi években a segélyezés összege 1800— 2000 pengőt tesz ki évente. A csaknem fél évszázados működés alatt az ipartestület vezetését ellátó elnökök névsora a következő: Rainer Ferenc kádármester (1885—1900), Kalmár István magyar szabómester (1900—1902), Rainer Károly asztalosmester (1903— 1913), Pálfy Dániel gépgyáros, v. államtitkár, felsőházi tag (1914—1928) és Kör- mendy Mátyás asztalosmester, felsőházi tag (1928 óta). Az ipartestületi hivatal vezetői: Babos Elek (1885—1893), Bozsó János (1893—1920). Dr. Pálfy József v. országgyűlési képviselő (1920—1927) és Dr. Gyuris István (1927 óta). A legújabb időkben az ipartestület belső életébe élénkséget visznek különböző alakulatok, amelyek a testület kebelében alakulva működnek; így az ipartestület hölgybizottsága, a különböző bizottságok (gazdasági, kulturális stb.) és az iparos ifjakból alakult egyesületek. Agócsi Ferenc épület- és műlakatos m., Rákóczi tér 1. Szegeden 1896-ban szül., 1912-ben szabadult fel. Budapesten, Temesvárt, Szabadkán és Szegeden volt segéd. 1920-ban lett önálló. Autogénhegesztési és lokomobil gépészeti tanfolyamot végzett. Mindennemű épület- és műlakatos munkát, vas- és rézbútort, tűzhelyet stb. készít. Neje: Sárkány Piroska. Id. Agócsi Imre id. Agócsi Imre cipész- és csizmadia m., Petőfi S. sugárút 83. Szegeden 1871- ben szül., 1887-ben szab. Mint segéd 15 évig dolgozott Harcsa Józsefnél. 1902 óta önálló mester. Két fiát nevelte az iparra. Az Alsóvárosi Ip. Kör tagja. 1916—18-ig szolgálta a hazát. 1897-ben vette nőül Tanos Rozáliát. Öt gyermekük van. Agócsi János cipész m., Puskás u. 14. (saját ház). Szegeden 1897-ben szül., u. i. szab. fel édes atyjánál A. Imrénél. Huzamosabb ideig Papp Béla cégnél mint vezető működött, 1921 óta önálló és elsőrendű munkákat készít rendelésre és terv szerint. A nemzeti hadseregnek alapító tagja és aktív katonája volt. Neje: Farkas Csomangó Rózái. Agócsi József úri- és papi szabó m., Boldogasszonysugárút 35. Szegeden 1879- ben szül., 1894-ben szab. fel atyja üzemében. 1901-ben lett önálló, 1 segéddel és 1 tanulóval dolgozik. A kegyesrendi Dugonics András városi főgimn. szállítója. Résztvett a világháborúban 1915—1921- ig. Neje: Gulyás Etel. özv. Alexa Milánné szül. Klíma Szlavka sütő m., Füredi u. 3 (saját ház), Tisza Lajos körút 43. Néhai férje közel három évtizeden keresztül volt mester. A ma is fennálló sütődét 1902-ben alapította. 1929-ben történt elhunyta óta özvegye
