A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
173 után ismét elfoglalta állását az iparrajz- iskolában, ahol 1924-ben mint művezető szakoktató nyert véglegesítést. Vezeti az iparos továbbképzőt is. Működésével az illetékesek legteljesebb elismerését vívja ki. Neje: Szauerwein Emília. Berán Nándor iparművész, Budapest, I., Döbrentei u. 2—4. Telefon: 555-31. Budapesten 1889-ben szül., elvégezte az iparművészeti iskolát, majd Wienben, Münchenben fordult meg, ahol Hibján tanárnál tanult. Iparművészeti munkákat, ötvös munkákat, zománcozott jelvények, érmek, plakettek és versenydíjak tervezését és elkészítését végzi. A szfőv. ipariskola tanára volt 1911-ben. A világháborúban 36 havi frontszolgálatot teljesített, mint főhadnagy szerelt le, több kitüntetés tulajdonosa, nős. Busa András férfi szabó m., Budapest, Rákóczi út 57/a. Szül. 1881-ben, szab. Alsókubinban 1898-ban. Az ország nagy városain kívül mint segéd hosszabb időt töltött Berlinben, tökéletesen elsajátítva a szakmát. 1910 óta önálló. Végigharcolta a világháborút, egyszer megsebesült. Kit.: kis ez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Droppa Mária. Engel János festő- és mázoló m., Budapest, Maros u. 17. Szül. 1886-ban, szab. 1904-ben Magyarboly. Eszéki és budapesti jeles mesterek keze alatt fejlesztette szaktudását. 1923-ban saját erejéből önállósította magát. Átlag 1—3 segédet tart. Minden a szakmába vágó munkát vállal és elsőrendű kivitelben készít el. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Kalmár Erzsébet. Garay János műlakatos m., Budapest, Röppentyű u. 46. Budapesten 1914-ben szab., a fővárosban praktizált. A Titán rt.-nál hosszabb ideig művezető volt. 1922 óta önálló. 5 segédet foglalkoztat. Műhelye 2% lóerős villanymotorral van felszerelve. Bankberendezésekben szakember. A világháború alatt több fronton harcolt, ahol kétszer megsebesült. A br. vit. é., a K. cs.-k. és a szóig. é. k. tulajdonosa. Neje: Punn Ilona. Grünhut Emil aranyműves m., Budapest, Attila u. 35. 1869-ben szül. Bécs- ben, ahol inas volt, majd Bécsben és Budapesten dolgozott mint segéd, 1893- ban lett önálló. Uj munkákat és javításokat végez. Kizárólag iparának él. 1916—18-ig vett részt a világháborúban, mint szakaszvezető szerelt le. Neje: Hermann Aranka. Jakab Imre ny. közs. főjegyző, ipt. jegyző, Berend u. 10. Szül. 1865-ben Dés. Nagyenyeden végezte iskolai tanulmányait, 1890-ben lépett a közigazgatási pályára, melyen 1917 okt.-ig működött,, a pénzügymin. részéről több ízben elismerésben részesült. Az ipt. 1924-ben történt megalakulása óta tölti be fontos tisztségét. A KIOSz jegyzője. Meszling György borbély- és fodrászmester, Rákospalota, Arany János u. 83. Született 1900-ban Szegeden, felszab. 1917- ben. Rákospalotán és Budapesten az Irgalmasrend kórházában gyakorolta iparát s 1928-ban átvette atyja üzletét, melyben 2 tanoncot foglalkoztat. Minden idejét iparának és családjának szenteli. 1924-ben nőül vette Hegyesi Margitot. Pártos Herman arany- és ezüstműves m., Dohány u. 48. Óbecsén szabadult fel 1892-ben. Bácskán, Budapesten, Szabadkán és Győrben dolgozott mint segéd. 1902-ben lett önálló. Ezüst gyűrűk és tárgyak készítésével foglalkozik. 3 segédet és 1—2 tanoncot foglalkoztat. A háborúban 3 évig polgárőr volt. Neje: Braun Aranka. Salzinger Lénárd lakatos m., Törökbálint. 1882-ben Törökbálinton szül., Budapesten Wohlfart Ödönnél tanulta az ipart. Az ország nagyobb városaiban praktizált, majd Wien, München, Zürich, Marseille, Páris, Berlin és Brémen üzemeiben fejlesztette szaktudását. 1924- ben önállósította magát. Nevéhez fűződik a törökbálinti szanatórium szakmába vágó munkája. 1927 óta tölti be az ipt. elnöki tisztség felelősségteljes állását. Résztvett a háborúban. Neje: Müller Hermin. Sárközi Sándor cipész m., Budapest, Soroksári út 74. Nagyszalontán 1900-ban szül., u. ott 1917-ben szab. fel. Segédéveit szabadulási helyén, Nagyváradon és Budapesten töltötte, jeles mesterek keze alatt. Szabadulása után hadbavonult, 1918- ban szerelt le. 1927-ben alapította műhelyét, ahol egy segéddel elsőrendű munkát végez. Schmidt József asztalos m., Üröm, Pacsirta u. 69. 1905-ben Ürömön szül., ott is tanulta a szakmát Göcz mester keze alatt. 1925-ben saját erejéből alapította műhelyét. Az óbudai hajógyárban és más jeles mestereknél szerzett szaktudásával mint épület- és bútorasztalos elsőrendű munkát készít. Koporsó készítéssel foglalkozik. Neje: Milz Emma. Oroszhegyi Szabó István ■
