A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
170 Kéménysepró'mesterek. Albertini János örökösei, IX., Knézits u. 13. Néhai A. János 1834-ben nyerte a jogot, amely apáról fiúra szállva, 1898- ban a mai tulajdonosok atyja birtokába jutott. O nagy szerepet játszott az iparostársadalomban, 16 évig az ipt. elnöke volt. 1898-ban vette nőül Sciaroni Adélt. Mai tulajdonosok: János, Adél, Vilma és István. Az üzlet vezetője János, aki 1906-ban Budapesten szül., érettségi után joghallgató lett. Tagja a Szt. István bajtársi egyesületnek és a Budai Csónakázó Egyesületnek. Ács Ferenc József kéményseprő m., József u. 5. II. em. 13. Gölnicbányán 1853- ban szül., 1867 óta dolgozik a szakmában. Tuna Frigyesnél 30 éven keresztül volt üzletvezető. 1906-ban kapta meg a VIII. kerületi jogot, azóta tagja az ipt. elöljáróságának. Neje: Lutz Mária Magdolna, esküvőjük 1881-ben volt. Hat gyermekük közül öten küzdötték végig a világháborút, Ferenc, József és Alajos atyjuk iparát folytatja. Battha László h. jegyző, Hunyadi u. 34. Szabadkán szül. 1877-ben, 1903-ban végezte a jogot. A közigazgatási pályán működött Hont vármegyében, mint főszolgabíró vonult nyugdíjba. A II. oszt. vöröskereszt érem tulajdonosa. Neje: Lantos Piroska. Báder Mihály kéményseprő m., Klauzál u. 15. Segesvárott 1880-ban szül., u. ott Fraz Nicasius mesternél 1897-ben szab. fel. Bukarestben, Kassán, Szent- gotthardon és Budapesten eltöltött 35 év alatt mint segéd, üzletvezető és mint mesterhelyettes működött. 1929-ben nyerte el a VII/2. kér. mesterjogát. 3 segéddel dolgozik 1915—18-ig volt a világháborúban. Bognár Lajos kéményseprő m., Báthory u. 15. Szül. 1877-ben Rábacsanak, szab. 1896-ban Budapest. Szabadítómestere Pács József volt. Sopronban és Hatvanban dolgozott mint segéd, Budapesten özv. Kunze Adolfnénál és Devecis M. örököseinél 14% évig mint felelős üzletvezető működött. Az V/4.. kerületi jogot 1929 óta bírja. Intenzív szerepet visz az ipari, politikai és társadalmi életben. A Kéményseprősegédek Orsz. Egy. vál. tagja és korelnöke, a VIII. kér. Józsefvárosi Kér. Közs. Párt alelnöke, a VIII. kér. Józsefvárosi Polg. Kör vál. tagja stb. Több nyelven beszél. Neje: Herczeg Erzsébet. özv. Cseh Józsefné szül. Wiesemer Borbála kéményseprő m., Kőris u. 12. Néhai férje Nagyabonyban 1865-ben szül., Cegléden Kovács J.-nél tanulta az ipart, ahol segéd is volt. Tápiószelén mint mester működött, majd a fővárosba jött, ahol 1916-ig segédeskedett, 1916-ban a X. kerület, majd 1922-ben a XII. kerület mestere lett. A világháború alatt katonai szolgálatra vonult be, majd felmentetett. 1888-ban nősült. Neje régi kéményseprő familia leszármazottja. Devecis del Vecchio Gyula kéményseprő m., Főhg. Sándor u. 15. 1879-ben (jelenlegi lakhelyén, az ősi családi házban) szül., 1894-ben atyjánál, n. D. Gyulánál szabadult fel. Atyjánál, nagybátyjánál és Nessi Péternél praktizált. 1898— 1920-ig mint édesanyja üzletvezetője működött. 1920 óta önálló, övé a VIII/1 kér. Építési diplomája van. Egyike a főváros legtekintélyesebb mestereinek. Az ipt. jelenlegi jegyzőié, v. számvizsg. biz. tagja, jelentős ipari és társadalmi tényező. Végigküzdötte a világháborút, mint főhadnagy szerelt le. A Sign. Laud, tulajdonosa. Svájci nemesi familiából származik, nagyatyja Mihály 1839-ben jött Budapestre, 1840-ben megvette Emma Ferenctől a jogot. Halála után atyja, Gyula folytatta az ipart, aki szfőv. biz. tag és az ipt. első elnöke volt. Nejer Harmath Ilona színművésznő. Devecis M. örökösei, kéményseprő mesterek (reál jog), VIII., Bérkocsis ucca 30. özv. Devecis Rezsöné szül. Babusák Zsófia, kéményseprő m., Práter u. 62. Néhai férje 17 éves korától mint üzletvezető működött. A M. kir. áll. gépgyárban mérnök volt. Tart. hadnagy. 1914— 1927-ig volt mester. Mint az ipt. és a Takarékpénztár egy. pénztárosa fontos szerepet töltött be 1927-ben történt elhunytéig. Halála óta .neje gyakorolja a jogot. Gönczöl Sándor kéményseprő üzletvezető, Szövetség u. 19. Szül. 1886-ban Pomázon. Az ipart a fővárosban tanulta, 1902-ben szab. fel. 1917-ben nyert mesteri oklevelet. Sciaroni mesternél volt segéd, majd özv. Raveczky J.-né, Emmer A. és özv. Kovacsevics K. üzletvezetője volt. Mai állását 1927 óta tölti be. Előbb Szakolcán volt mester. Jelentős politikai faktor. Résztvett a világháborúban, az
