A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

134 tett. Atyja több mint 20 éve működik az iparban, résztvett több templom, a ki­rályi palota, a szőlészeti és borászati in­tézet, József főherceg szanatórium épí­tésén. Mautner Ferenc kép. kőműves m., ép. vállalkozó, VII., Thököly út 21. Budapes­ten 1900-ban szül., középiskolái után a felső építő ipariskolát végezte el, majd Stettner és Krausz, Boda László cégnél számos bérház, emeletráépítés, a Sós­fürdő építésénél vett részt. 1922 óta Wítt Károly és Mautner Ferenc néven társas viszonyban dolgozik. Az olasz fronton harcolt, súlyosan sebesült, 25 % -os rok­kant. Kitüntetése a kis ez. vit. é. és K. cs.-k. Mazur Lajos kép. kőműves m., építési vállalkozó, Mária-Remete, kertváros. Budapesten tanult és szab. fel, magán­házak, villák építését, tatarozást és átala­kításokat végzi. Atyjánál dolgozik, aki 38 éve mint önálló mester működik. Az 1. honv. tűzérezredben az orosz és román fronton harcolt, 35%-os rokkant lett. Neje: Bräutigam Irma. Máder Ferenc oki. kőműves m., épít. vállalkozó, III., Lajos u. 91, telepének he­lye: Bokor u. 9. 1900-ban szül., a felső építő ipariskolát 1918-ban végezte, majd 10 éven át mint irodavezető dolgozott. 1930-ban lett önálló, édesatyjával közös alapon. Bérházak, családi házak, villák építését végzi. Több alkalmazottat fog- lakoztatnak. 1918-ban résztvett a hábo­rúban az olasz fronton. Neje: Hinter­dorf er Janka. Máder Károly kőművesiparos, Bokor u. 9. Budapesten 1861-ben szül., 1876-ban szab fel, 1909 óta önálló. Családi házak építésével foglalkozik, résztvett a királyi vár, a m. kir. Operaház, a hatvani cukor­gyár építésén mint vezető. Saját háza van, amely szorgalmának és munkájának eredménye. A III. kér. iparosok és keresk. körének alelnöke, több társadalmi és kul- túregylet tagja. 5 fia vett részt a világ­háborúban, akik közül Rezső hősi halált halt. Neje: Krúg Anna. Márkus János ácsiparos, III., Szent­endrei u. 51. 1874-ben szül. Komáromban, Budapesten és külföldön szerezte és gya­rapította szaktudását, 1923-ban lett ön­álló saját erejéből. Csillaghegyen és Budapest környékén számos családi ház ács munkáit végezte. Szakképzett iparos. Résztvett a háborúban az orosz és olasz fronton, sebesült. Neje: Kiss Julianna. vitéz Márton Ferenc építési vállalkozó, I., Béla király út 42. 1890-ben Szegeden szül., 1920 óta önálló. Tervezések és azok kivitelezése képezik munkáit. Több épü­letet (lakóházat, iskolát) épített a nép­jóléti- és kultuszminisztériumnak, azon­kívül számos családi ház, villa építését végezte. A szerb, orosz és olasz front harcaiban vett részt, kétszer súlyosan sebesült, a jobb kezét vesztette el. 75%-os rokkant. Több vitézségi érem és kitünte­tés tulajdonosa. Többszöri vitéz magatar­tásáért vitézzé avatták. Medveczky Pál kőműves m., II., Márton u. 3/b. Szül. 1874-ben Veszprémen, u. ott tanulta az ipart és 20 éven át mint mun­kavezető Doszkár János cégnél működött. 1920-ban lett önálló. A Doszkár-cég 20 éven át tartó hűséges, szorgalmas meg­bízhatósága jutalmazásául 10.000 korona jutalomban részesítette. Főleg családi házak építését végzi. A világháborúban helyi szolgálatot teljesített. Neje: Győry Julianna. Meiszinger Henrik kép. kőműves m., Vác, Damjanich u. 61. 1883-ban Csikós- töttösön szül., Dombóváron tanulta az ipart, Németországban, Breszlau, Han­nover, Berlin, Dornmuton fejlesztve szak­tudását, számos nagy építkezésnél dolgo­zott. Mint építésvezető Kauser Gyula, Walla, jelenleg Tauss Alfréd cégnél dol­gozik. Végigküzdötte a világháborút, a szerb, orosz, román és az olasz fronton. Neje: Hohmann Erzsébet. Mihaiu István kőművesmester, I., Sa- saddülő. Nagyszebeni születésű, elvégezte a felső építő ipariskolát és 1930-ban sa­ját erejéből önállósította magát. Önálló­sítása előtt 1922-től kezdve több fővárosi nagy cégnél mint tervező és munkavezető dolgozott. Az I. kér. keresztény iparosok, kereskedők és vállalkozók egyesületének titkára, számos társadalmi és kultúregye- sület tagja. A háború alatt mint hadapród őrmester szolgált. A forradalom után a kommunizmus alatt a ludovikások mellett mint polgárőr volt beosztva. Résztvett az 1919 július 24-iki ellenforradalomban a „József” telefon központ megszállásá­ban. A kommunisták elfogták és 2 ízben is halálra ítélték. Romanelli olasz tábor­nok mentette ki mindkét esetben. Neje: Ádám Mária. ifj. Minsák István kőművesmester, gr. Tisza István u. 37. Molnár Imre építési vállalkozó, VII.r Rákospatak u. 10. Budapesten tanulta az ipart, mint gyakornok Vágó Imre épí­tésznél dolgozott, majd mint építésvezető több nagy építkezésnél vett részt Szalay építőmester vállalkozásában. 1926-ban szerezte oklevelét. Neje: Reiner Regina Molnár Pál oki. kőműves m., épít. vál­

Next

/
Thumbnails
Contents