A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
129 óta önálló. Családi házak, nyaralók építését, tatarozását és átalakítását szakszerűen végzi. A világháborúban a montenegrói, szerb, orosz, olasz fronton harcolt, sebesült. Több kitüntetés tulajdonosa. Neje: Klein Szidónia. Horváth Ferenc kőművesiparos, Csillaghegy, Rákosi Jenő u. Boldogasszonyfán 1894-ben szül., 1910-ben szab. fel. Mint pallér Budapesten és vidéken fejlesztette szaktudását, majd 1926-ban lett önálló. Családi házak építését, javításokat, tatarozást szakszerűen, ízléses kivitelben végez. Tagja a pomázi ipartestületnek, a csillaghegyi polgári és kéz-, műiparosok egyesületének. Munkájának K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Szikora Te- A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. A br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Szikora Terézia. Horváth Ferenc kőművesiparos, Pest- szentlőrinc, Havas u. 20. Székesfehérváron 1907-ben szül., Rákosszentmihályon 1924-ben szab. fel. Részt vett több nagy építkezésben mint vezető, 1930-ban lett önálló. Kisebb-nagyobb házak, villák építését vállalja. Horváth István kőműves m., Vörösvári út 71. Rózsahegyen 1901-ben szül., Zalaegerszegen szab. fel. 1926 óta önálló, mely időtől fogva családi házak, nyaralók építését és tervezését végzi. Az ipari érdekek lelkes támogatója. Neje: Sturm Erna. Horváth József ácsmester. Szakképzett mester, kinek elsőrendű munkája közismert, huzamosabb ideig volt önálló, jelenleg a nemzeti hadsereg részére dolgozik. Horváth József kőműves m., Csillaghegy, Mátyás király út. Albertirsán 1892- ben szül., Rákospalotán tanulta az ipart, főleg betonkészítéssel és kútgyűrűk, betonáruk eladásával foglalkozik. Üzeme és telepe van. Résztvett a kőbányai polgári serfőző betonpincéinek építésénél. Az orosz és olasz fronton harcolt, mint főtűzér szerelt le. Neje: Fehér Katalin. Hronek János kőműves m., építési vállalkozó, Horthy M. út 140. Telef.: 590-35. Cechnitzben 1877-ben szül., Wienben szab. fel, mint kisiparos került Magyar- országra, ahol a képesítő tanfolyam elvégzése után résztvett az Athenaeum, a földmívelésügyi minisztérium, a ménesi úti állami kertészeti telep építésénél. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol lövészárkok, erődítmények építését végezte. Neje: Brenner Mária. Hübner Endre kőműves m., Budaörs. 1870-ben szül., Székesfehérváron, több helyen dolgozott mint segéd, majd 1911 óta önállóan folytatja a szakmát. A község és környéke, számos építkezése fűződik nevéhez, a budaörsi ipart, alapító tagja, majd vezetőségi tagja, jelenleg elnöke. Több társadalmi egyesületben is résztvesz. A világháborúban 1914— 19-ig szolgált. Neje: Stamler Lujza. Illés János kép. kőműves m., vállalkozó. Tétényi út 122. szám. Kaposváron született 1893-ban, ugyanott szabadult fel, képesítését 1926-ban nyerte el. A Fehér és Dános cégnél számos fővárosi és vidéki munkálatoknál mint vezető vett részt. Családi házak, villák építését végzi. Az orosz és olasz fronton harcolt, 1916-ban olasz fogságba került, 38 hónapot fogságban volt. Neje: Sziráki Margit. Ilyés Ferenc építési vállalkozó, IX., Dandár u. 17. Brassóban 1888-ban szül., középiskolát, majd az építő ipari szakiskolát végezte el. Miklós és Wirth cégnél rajzolóként kezdte működését, Ehren- wald és Sasvári és a Palatínus rt.-nál mint tervező és építésvezető működött. 1922 óta önálló. Több munkaerőt foglalkoztat. Az iparművészeti és a magyar földrajzi társaág tagja. Végigküzdötte a világháborút az orosz fronton, ahol fogságba került. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. A II. o. ez. v. é., K. cs.-k. és a háborús emlékérem tulajdonosa. Fivére József mint tartalékos hadnagy az orosz fronton hősi halált halt. Jaklits Ernő kőműves m., Örömvölgy u. 34. Kisbéren szül. 1892-ben, 1924-ben nyerte képesítését. Grünwald és Schiffer, Szepessy János és Rella cégnél huzamosabb időt töltött, 1924 óta önállóan dolgozik. Családi és lakóházakat, villákat épít, átalakítást és tatarozást vállal. 36 hónapot töltött a harctéren, egy ízben megsebesült. Neje: Hajek Zsófia. Bátyja Lajos a harctéren szerzett betegség következtében halt meg. Jakosits Sándor kőműves és ácsiparos, VI., Frangepán u. 16. Székesfehérváron 1880-ban szül. Az ács ipart Székesfehérváron, a kőműves ipart Lepsényben tanulta. Résztvett a Palatínus házak, a Gellért-fürdő, több városi és állami bérház, a fiumei móló, a marosvásárhelyi katonai reáliskola stb. építkezésekben, mint vezető. Az orosz és olasz fronton 1918-ig küzdött. Négyszer a br. v. é., vasker., K. cs.-k. és szóig. kér. kitüntetése van. Neje: Mery Mária. Kantnik József díszítő szobrász, IX., Bakáts tér 6. Üzem helye: IX., Márton 9
