A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

reken küzdött. 1926-ban fiát, József építő­mestert vette társul. Résztvett a telepi Putnok-féle székesfővárosi szivattyútelep, pénztámoka, végr. biz. tag, a választott bíróság békéltető tagja, az ácsmesterek szövetségének végr. biz. tagja. Eszterle Ferenc kőművesiparos, Buda­keszi, Fő u. 93. Budakeszin 1873-ban szül., iparát is ott sajátította el Kellner ' Mátyásnál. Freund Henrik és Fiai beton­munka vállalkozóknál volt 3 évig vezető. 1895 óta önálló. Több iskolát, gyárakat, nagyobb házakat épített. Ferenc fia is atyja iparát űzi. Eszterle János kőművesiparos, Buda­keszi, Petőfi u. 37. Budakeszin 1897-ben szül., iparát atyjánál tanulta. Weissreb cégnél, Szőllősi Aladárnál, Bátor és Klenovicsnál volt segéd és számos nagy munkában vett részt. Önállósága óta leg- főkép családi házakat épít. A világhábo­rúban az orosz és olasz fronton harcolt. Bronz vit. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje Heuschmied Borbála. Farkas József ácsiparos, X., Kolozsvári u. 35. Velencén 1878-ban szül., Monoron 1903-ban szab. fel. Több bérház építésé­nél volt munkavezető. 1922-ben lett saját erejéből önálló. Neje: Spingler Julianna. Farkas József kőműves m., Lónyay u. 19. Budapesten 1878-ban szül., iparát is a fővárosban tanulta. 20 éven át Sturm Károly építőmesternél volt munkavezető, majd 512 évig Kondor és Teleky cégnél. Az olasz fronton harcolt és 4x/2 évig fog­ságban volt. Neje: Kubicza Anna. Fekete János kőműves m., Rácalmás. Rácalmáson 1879-ben szül., iparát is ott sajátította el, 1897-ben szab. fel. Képe­sítését 1912-ben nyerte. 1914 óta önálló. Több középület és kastély építkezésének szakmunkáiban vett részt. A szerb és olasz fronton harcolt, megsebesült. Br. v. é. és K. cs.-k.-tel tüntették ki. Nándor fia is atyja mesterségét folytatja. Fekete Sándor kőműves m., épít. vál­lalkozó, Pesthidegkút, Kazinczy u. 46. Bárándon 1899-ben szül., iparát a fővá­rosban tanulta, az ipariskola elvégzése után Weinreb Fülöp, Korody és Kovács cégeknél működött, majd 1929-ben ön­álló lett. A román és olasz fronton har­colt, 3 ízben megsebesült. Fiderschek János kőműves m., I., Tál­tos u. 1. Marburgban 1895-ben szül., ipa­rát a Rimamurányi és salgótarjáni rt.-nál tanulta. A wieni arzenálban Martin ke­mencék és villanyolvasztók építését vé­gezte. A Steyer-gyárban és a Helvei Ti- vadar-gyárban művezető volt. Bpesten 1923 óta működik. A Krisztina téri vá­sárcsarnok építését is ő végezte. A szerb, olasz és albán fronton harcolt a világ­háborúban. Fölső Lajos csónaképítő m., Váci út 170. Telep: Meder u. 8. Danubius csónak­ház. Budapesten 1898-ban szül., 1914-ben szab. fel. 1925 óta önálló. Verseny motor­csónakjával 1930-ban a balatoni verse­nyen I. díjat, arany és ezüst érmet és egy KMAC ezüst serleget nyert. Villany­erőre berendezett üzemében kiváló mun­kát készít. A háború alatt repülőgépek készítésével foglalkozott. Aktív versenyző. A 350 km-es versenykategória győztese a háromszögversenyben. A Korbuly László részére készített motorcsónakja 50 km sebességű. Frey Péter kőműves m , II. Volkmann u. 9 (saját ház). Budapesten 1873-ban szül., 1888-ban lett segéd, majd munka­vezető. 1920-ban önállósította magát. A Renaissance színház, Aréna úti izr. temp­lom, bosnyák laktanya, 16-os helyőrségi kórház, honvéd élelmezési raktár munkái­ban vett részt. Az olasz fronton meg­sebesült. Vasker., kor. vasker., br. v. é., seb. é., I. és II. o. német vasker., K. cs.-k. kitüntetése van. Fritsch Ferenc kőműves ip. Vác. Káp­talan u. 18. Vácott 1881-ben szül., iparát Csízek Ferencnél tanulta. Résztvett a Szépművészeti Múzeum, váci huszárlak­tanya, a keresk. minisztérium, a jász- ladányi Tiszahíd munkálataiban. Gödön 25 házat épített. Az orosz, olasz, szerb és román fronton harcolt, megsebesült, gázmérgezést szenvedett. 2 br. v. é., K. cs.-k.-je és német érdemkeresztje van. Fullmann János kőműves m., Csörsz u. 4. Budapesten 1890-ben szül. Az iparrajz- iskola elvégzése után szakvizsgát tett és 1927 óta önálló. A Wagner cégnél mint vezető volt, úgyszintén a Hajnal cégnél is. A háborúban 37 hónapig volt a fronton, majd olasz fogságba esett. Nagy ez. v. é. és díszoklevél kitüntetése van. Galambos István kőműves m., I., Maros u. 21. Kömlődön 1896-ban szül., u. ott szabadult fel. Több cégnél volt munka­vezető. 1921 óta önálló. Az orosz és ro­mán fronton harcolt a 15 h. gy. e. és 174. tábori tüzérezred kötelékében. Garazsi Mihály oki. kőműves m., épí­tési vállalkozó, Kelenvölgy, Nádor u. 30. Szül. 1900-ban Nagyoroszin. Elvégezte a felső építőipariskolát, majd Uhryin Je- leney Kocsárd műépítésznél kezdte mű­ködését. Családi házak, villák építését, átalakítását és javítást végez. Édesatyja id. Garazsi Mihály szintén a szakmában dolgozik mint mester, résztvett állami

Next

/
Thumbnails
Contents