A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

121

dását fejlesztette. 1918-ban lett önálló mester. Vendéglősök, borkereskedők, termelők és gyárak részére dolgozik. Üzeme modern, villanyerőre van berendezve, több alkalmazottat foglalkoztat. Az Országos Kézművesipari Tárlaton ezüst éremmel lett kitüntetve kiváló munkájáért. Az ipt. elnöke, a Kőbányai Iparoskor, az Országos Kádáriparos Szöv. választmányi tagja. Az olasz és szerb fronton harcolt. Neje: Somogyi Veronika.

Marik Gyula esztergályos m. Kispest. Üzeme: IX. Liliom u. 14. Budapesten

1887-ben szül., 1906-ban szab. fel. Budapest, Wien, Berlin, München és Linz-ben fejlesztve szaktudását, 1922-ben lett önálló. Speciális tanszerek készítésével foglalkozik, modern, villanyerőre felszerelt műhelye van. A világháborúban az orosz, szerb és olasz fronton harcolt. Neje: Ohnsorge Mária.

Mikus Jenő műesztergályos m., VII., Dembinszky u. 29. 1900-ban szül. Budapesten, 1924-ben szab. Budapesten, Miskolcon, Balassagyarmaton töltötte segédéveit, 1930-ban lett önálló. Iparművészeti munkákat készít villanyerőre berendezett üzemében. Kizárólag ipara fejlesztésére szenteli idejét. Neje: Lakó Veronika.

Nagy László kosárfonó m., VIII., József u. 28. Tel.: 330-21. Békésen 1886-ban szül., 1905-ben szab. fel a m. kir. állami Kosárfonó iskolában. Mint üzemvezető huzamosabb ideig dolgozott, 1919-ben saját erejéből lett önálló. Kosarak és fonott bútorok készítésével foglalkozik. Szabadalma van speciális nádszakajtó kosarak előállítására. Az ipt. és a tanoncvizsg. biz. tagja. A háborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Győré Katalin.

Petics János kádár m., VI., Reiter F. u. 59. Tel. hívó: 926-79. Üzem: VI., Szabolcs u. 19. 1887-ben Cegléden szül , 1903- ban felszabadulva, az ország nagyobb városaiban fordult meg, hogy a szakmában tökéletesítse magát. 1925-ben alapította üzemét saját erejéből. Festékgyárak, borkereskedők részére dolgozik, több díszhordót készített hazánk térképével díszítve. 2—3 segédet tart. 1914—18-ig az orosz, szerb és román frontokon harcolt. Neje: Kosztandi Terézia.

Ritetz Sándor kaptafa készítő m. IX., Remete u. 7. Üzem: IV., Molnár u. 30. Gyékényesen 1875-ben szül., 1891-ben szab. fel. 1900-ban lett önálló, melyet megelőzőleg megfordult Zákányon, Budapesten, Pécsen, Harkányon, Esztergomban. Kaptafa és sámfa készítéssel foglalkozik. A milleniumi kiállításon díszoklevelet nyert kiváló munkájáért. Neje: Lőwy Irén.

Rosenbaum Herman esztergályos, Angol u. 31. Üzem: Hajcsár út 32. Benén szül. 1880-ban, Budapesten saab. fel és 1908 óta önálló mester. Gyárak részére tömegcikket készít.' 1 segédet foglalkoztat, 7 lóerős modem üzeme van. Elöljáró- sági tag. a Zuglói Polg. Kaszinó tagja. Résztvett a háborúban az orosz és román fronton, megsebesült. Br. vit. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Kohn Mária.

Rössler József kefekötő m., VIII., Örömvölgy u. 18. Budapesten 1866-ban szül., 1885-ben szab. Mint segéd Pécs, Szeged, Kaposvár, Wien és Stájerországban fordult meg. Az összes kefeáruk készítésével foglalkozik. Kizárólag kereskedők és piaci árusok részére dolgozik. A család tagjai szintén segédkeznek munkájában. Neje: Kamrnerer Rozália.

Seemayer Ferenc kefekötő m., VI., Fóti út 23. Üzem: Szív u. 69. Versecen 1865- ben szül., 1900-ban szab. fel. Mint segéd és munkavezető Budapest, Wien, Stájer- országban fordult meg, 1921-ben lett önálló. Kefegyártással foglalkozik. 1914— 18-ig szolgált a világháborúban a déli fronton. A Hangya Szöv.-nél és Kohn Gyula cégnél mint munkavezető huzamosabb időt töltött. Neje: Perl Mária.

ifi. Schäfer József kádármester, VII., Aréna út 46. Tel. 60-01. Üzem: Gizella út 53—55. Budapesten szül. 1885-ben, 1903- ban szab. Monoron, majd 1915-ben önállósította magát. A szakmában az ösz- szes előforduló munkákat szakszerűen végzi. 3V2 HP-vel felszerelt üzeme van. Több társadalmi és kultúregyesület tagja. A család ősei szintén kádár mesterek voltak.

Schlechta Antal kádár m., X., Gyömrői út 20. Iparát Poprádfelkán tanulta, 1908- ban szab. fel. A vidék nagyobb városaiban, Galíciában és Ausztriában dolgozott mint segéd. 1920-ban lett önálló. Mint segéd 1910-ben Poprádon oklevelet nyert. A háborúban 1914—18-ig a haditengerészetnél szolgált. Neje: Székfy Teréz. Jelenleg mint üzemvezető dolgozik.

Takács Gábor esztergályos m., első budapesti ecsetnyélgyártó üzeme, VIII., Kemény Zsigmond u. 5. Békésgyulán

1888-ban szül. Békésgyulán és Székes- fehérváron dolgozott mint segéd és 1910- ben, majd másodszor 1924-ben lett önönálló. Ecsetnyél készítéssel foglalkozik. Villanyerőre berendezett üzeme van.

1903-ban a gyulai kiállításon arany érmet és ezüst oklevelet nyert. Résztvett a világháborúban az orosz és olasz fron-