A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
103 FÉNYKÉPÉSZEK. Ambrus Teri fényképész, Üllői út 71 Középiskolái elvégzése után tanulta ki a fényképész ipart. 1926-ban Streliszkynél szabadult fel, majd Molnár Margitnál és Rozgonyinál praktizált. 1928-ban nyitotta műtermét. Elsőrendű mestereinek hatása, művészi munkáin észlelhető. Balázs Oszkár, fényképész, István út 42. Tel.: 338-37. Szül.: 1878 Ercsi, szab.: 1895 Budapest. Előkelő fővárosi műtermekben fejlesztette szaktudását. 1906- ban önállósította magát. Portrait naivitásai, speciális felvételei a szakmában közismertek. 2 alkalmazottal dolgozik. Ipt. elölj. tag. A háborúból mint őrmester jött haza. Neje: Grossmann Ilona. Beller Rezső, a „Kurír” fotoriport váll. tulajdonosa, Paulay Ede u. 11. Tel.: Aut. 257-86. Hódmezővásárhelyen 1877-ben szül., Budapesten 1894-ben szab. Budapesten, Wienben és Eszéken praktizált, 1901-ben alapította vállalatát. Portré, műszaki és riport felvételeket készít. Külföldi és hazai díjak dicsérik művészi készségét. Az ipt. elölj, tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Weidinger Borbála. Berger Rezső, fényképész, Kossuth L. u. 1. Szül.: 1877 Fiume, a Milleneum évében Budapesten szab. fel. Erdélyi és Szigetinél fejlesztette szaktudását. 1902- ben alapította műtermét. Az összes szakmába vágó munkákkal, pastell és aquarell festéssel foglalkozik. 1900-ban és 1903- ban részesültek munkái kitüntetésben. Neje: Molnár Irén. Berkovits József fényképész, Üllői út 119. 1895-ben Temesvárott szül., u.-ott 1912-ben szab. Segédidejét a világháború kitörése félbeszakította. Az olasz harctérre került, ahol sebesülten hadifogságba esett. 44 havi fogság után tért haza. 1920-ban önállósította magát. Portré és műszaki felvételek készítésével foglalkozik. Ipt. elölj, tag, a kontárellenőrző biz. titkára, a KÉKOSz fényképész szakoszt. elnöke, a Ferencvárosi Keresk. Ip. és Tisztv. Jótékonysági Asztaltársaságának elnöke stb. Neje: Weisz-Léber Vilma. Borsay János, fényképész, Rákóczi út 74. Szül.: 1906, szab.: 1923 Fogaras. Szombathely és Budapest műtermeiben töltött 7 évi praktizálás után 1930-ban önállósította magát. ízléses és művészi munkákat készít. Borsodi Géza műszaki fényképész, Szivet u. 9. 1887-ben Nyitrán szül., 1906-ban Erdélyi Mórnál szab., ahol segédéveit is töltötte. 1912-ben alapította műtermét, a portré fényképezésen kívül speciális műszaki fényképész. A világháborút az olasz harctéren töltötte, ahol az ellenséges állásokról készített felvételeiért vezérkari elismerésben részesült. Kit.: bronz v. é., K. cs.-k. Braun Menyhért fényképész, Rákóczi u. 4. Sátoraljaújhelyen 1868-ban szül., ahol 16 éves korában szab. fel. Budapesten Kozmánál és Gortvaynál tanulta a festészetet, Kiősznél és Barabásnál gyarapította szakismereteit, majd a legelső fővárosi műtermekben dolgozott, 1891-ben önállósította magát. Az összes szakmába vágó munkákat kultiválja. Az ipt. megalakulása óta vezető szerepet visz a testület életében, 1929 óta mint alelnök szolgálja az iparosságot. Brunhuber Béla udvari fényképész, Baross u. 61. Tel.: J. 341-78. Szül.; 1874 Arad, u.-ott 1891-ben szab. 12 évig Keller cs. és kir. udv. fényképész üzletvezetője, 5 évig Uher műterem vezetője volt. 1907- ben önállósította magát. Tudásával elsőrendű nevet vívott ki a fotóművészet terén. 1926-ban József főherceg udvari fényképészévé nevezte ki. Albumában a Kormányzó úr Őfőméltóságától kezdve a magyar társadalom minden jelentős egyéniségét megtaláljuk. Számos kiállítási érem dicséri szaktudását. 9 évig az ipt. alelnöke, 8 évig a Fényképész Ifj. Egy. pénztárosa volt stb. Háború alatt mint a II. számú sebészeti klinika röntgen laboratóriumának vezetője teljesített szolgálatot. Neje: Fischer Teréz Bugesch Ferenc fényképész, Rákóczi út 71. Felsőbányán 1881-ben született, Budapesten tanulta ki a szakmát, 1906-ban szabadulva fel. 1913-ban alapította műtermét. Portré felvételeket és nagyításokat készít ízléses kivitelben. Neje: Bayer Josefin. Bugesch Lajos fényképész, Aréna út 52. Szül.: 1877 Felsőbánya, szab.: 1892 Kolozsvár. Tanulmányútja során Amerika, Franciaország, Románia, Olaszország, Ausztria, Németország és India műtermeiben dolgozott. 1911-ben önállósította magát. A szakma legkiválóbb képviselői közé tartozik, aki nagy vegyi ismereteivel különleges hatásokat ér el. Ipt. elölj, tag, kontárbiztos stb. Háború alatt a repülőknél mint hadifényképész teljesített szolgálatot. 5 nyelvet beszél. Neje: Benke Borbála. Csermák Erzsébet fényképész, Rákóczi út 12. Kolozsváron született, Nagyváradon 1919-ben szabadult fel. Műtermét
