A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
65 Tisza "Kálmán tér 26. Budapesten 1897- ben szül., u. ott Erdődi üzemében 1913- ban szab. Budapesten és Rákospalotán dolgozott mint segéd, később mint üzemvezető. 1915—18-ig a szerb és olasz frontokon harcolt, kit.: bronz vit. é., K. cs.-k. és szóig. kér. 1920-ban önállósította magát. Műbútorokat készít, antik bútorokat restaurál. Neje: Zichler Adél. Nagy Károly műasztalos m., Galamb u. 4. Dunapentelén 1863-ban szül., Budapesten Dukay mester 1882-ben szabadította fel. 1895-ig a fővárosban praktizált, mikor is önállósította magát. Azelőtt épületasztalossággal foglalkozott, ma bú- torasztalosságot folytat. 1—2 segédet foglalkozott. Sándor fia a háborúban többször megsebesült. Nagy Lajos műasztalos m., Telep u. 74. Tel. hívó Z. 66-95. Szül. 1884-ben Etéd, szab. 1900-ban Miskolc. Bécs, Budapest és Erdély nagyobb városaiban volt segéd, ill. művezető. 3 éves szaktanfolyamot végzett a technológián és egy éves könyvelői tanfolyamot hallgatott. 1926-ban önállósította magát és az 1930. évi Nemzetközi Vásáron már szép sikert ért el. A szerb és olasz fronton 3% évet töltött, kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Nagy Ödön épület- és bútorasztalos m. Királyhágó u. 8. Szül. 1885-ben, szab. 1908-ban Baka. Pozsony, Győr és Magyaróváron keresztül jött Budapestre, mindenhol elsőrendű mestereknél dolgozott. A világháborúban háromszor sebesült meg, 75%-os hadirokkant. 1921-ben önállósította magát. Kizáróan rendelésre dolgozik. Neje: Nagy Ilona. Nagy Sándor műasztalos m., Vas u. 4. Csanádapácán 1868-ban szül., Orosházán 1887-ben szab. Vándorút ja során Budapest és Szeged vezető bútorgyáraiban dolgozott. Technológiát végzett, keze alól kikerült növendékmunkák I. díjat nyertek. 1896 óta mester. Műhelyében 4 segéd és 2 tanuló dolgozik. Évtizedek óta az ipt. elölj, tagja, lelkes iparos vezér. Résztvett a háborúban. Neje: Dann- hauser Irén. Negován Mihály épület- és bútorasztalos m. Tel. hívó 563-98., Táltos u. 8. Szül. 1887-ben Sztracsován, szab. 1904- ben Pancsován. Németországban, Szerbiában, Romániában és Magyarország nagyobb városaiban praktizált. 1928-ban alapította műhelyét, ahol egy segéddel a szakmába vágó összes munkákat végzi. 1914—18-ig volt a világháborúban, 42 hónapig hadifogságban volt, kétszer sebesült meg. Neje: Unterweger Julianna. Neubauer Dávid műbútorasztalos m., Tátra u. 11. Pozsonyban 1876-ban szül., Budapesten 1902-ben szab. Újpest és Budapest vezető cégeinél volt segéd. 1903 óta önálló. 3—4 segéddel, dolgozik. Bulgáriába és Szerbiába is szállít. Résztvett a világháborúban. Neje: Neubauer Franciska. Némedy József asztalos m., Horánszky u. 8. Budapesten 1863-ban szül., u. ott 1880-ban szab. 12 évig Budapest és Bécs jeles mestereinél tökéletesítette szaktudását. 1892-ben alapította vállalatát. Épület- és bútormunkákat vállal. A Máv szállítója volt 25 éven keresztül. Ma 2—3 segédet foglalkoztat. Neje: Szafir Erzsébet. Ocsenás János épület- és bútorasztalos m., Győri út 2/b: Szül. 1873-ben, szab. 1889-ben Lubenyák. Felszabadulásakor jó munkájával arany díjat nyert. Németország, Budapest és az ország nagyobb városaiban volt tanulmányúton. A Thék E. gyárban 14 évet töltött. 1918-ban alapította műhelyét. A szakmája minden ágát kultiválja, a mintaasztalosságban specialista. A főváros szállítója. A múltban 18—20, ma 2—3 segédet tart. A Ha- dastyán Egy. vál. tagja. Neje: Kovács Jolán. Paksy Károly műasztalos m., Gólya-u. 50. Békáson 1887-ben szül., Pápán 1904- ben szab. Segéd Székesfehérvárott, Szombathelyen, Győrött és Budapesten volt. 1926-ban önállósította magát. Mű- és fehérbutorokat,portál és üzletberendezéseket készít. 2 segédet foglalkoztat. 1903- ban a győri iparkamara elismerő oklevéllel tüntette ki. Háború alatt az orosz fronton háromszor sebesült meg. Neje: Flórián Róza. Panucza György műasztalosmester, József u. 52. Tel.: 384-72. Keresztváron 1884-ben szül., Brassóban 1902-ben szab. Brassó, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely stb. voltak segédéveinek állomáshelyei. 1910- ben technológiát végzett. 6 éven keresztül művezető volt. 1920-ban alapította géperejű üzemét ahol 10 ember készíti műbu- torait, iroda-, bank- és gyógyszertá’rbe- rendezéseit. Minisztériumok, bankok és közéleti nagyságok szállítója. Az Ipt. ta- nonc és számvizsgáló biz. tagja. György fia iparművésznövendék. Papp Dániel kaptafa- és sámfakészítő m. Viola-u. 48. Szül :1893-ban, szab. 1909. Fülöpszálláson Molnár mesternél. Bácskán és Budapesten volt segéd. A világháborúban a szerb fronton 33%-os hadirokkanttá vált. 1924-ben megalapította műhelyét ahol 1-2 segédjével a fővárosi 5
