A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
63 közül megemlítjük a szegedi Tud. Egyetem több fakultásának, a szombathelyi áll. reálgimnázium, a szegedi tanárképző stb. berendezését. Számos állami, fővárosi és miniszteri oklevél és érem tulajdonosa. Két évtized óta visz vezető szerepet az ipartestület életében, 6 éve az alelnöki tisztség nagyfontosságú pocizió- ját tölti be nagy rátermettséggel és áldozatkészséggel. Az óbudai-újlaki rk. egyházközség tanácsi elnöke, több sportegyesület elnöke stb. stb. Neje: Huszár Anna. Lovas Nándor ülő- és műbútorasztalos m., Szív u. 36. 1892-ben szül., Albertfalván 1911-ben szab. Páris, Dijon, Budapest és Magyarország vidéki városainak gyárüzemeiben dolgozott 1924-ig, mikor is önállósította magát. Technológián szerzett elméleti, tanulmányút ján szerzett gyakorlati tudása eredménye a számos főúri rendelő. Munkáit saját és iparművészek tervei szerint készíti. 1913—20-ig volt katona, a világháborúban angol hadifogságba esett. Neje: Reneseh Julianna. Löwy Miksa műasztalos m., Felsöerdő- sor u. 12. Aradkövin 1883-ban szül., Aradon 1902-ben szab. Drezda, Berlin, München és Bécs mestereinél gyarapította tudását. 1911-ben alapította műhelyét, ahol ma 4 segéddel és 3 tanulóval, iparművészek tervei szerint elsőrendű munkákat készít. 1912—18-ig teljesített katonai szolgálatot, résztvett a világháborúban, mint őrmester szerelt le, a koronás vas érdemker. tulajdonosaként. Neje: Farkas Rozália. Löw Samu asztalos m., Wesselényi u. 66. Tel. J. 348-14. Szül. 1884-ben, szab. 1900-ban Vác, Pécs, Budapest, Szeged, Kolozsvár és Temesvár jeles üzemeiben dolgozott. 1909-ben önállósította magát. Ülőbútorokban speciálista. Több állami szállítást teljesített. Géperejű üzemében 8—10 ember dolgozik. Végigküzdötte a világháborút az orosz, román és olasz frontokon, kit.: kis ez. vit. é., vaskereszt, K. cs.-k. és seb. é. Neje: Molnár Róza. Manó Ferenc, asztalos m., Hungária körút 58. Kecskeméten 1894-ben szül., u. ott 1910-ben szab. A fővárosban és nagyobb vidéki városokban dolgozott mint segéd, a Kelenföldi Faipari Rt.nál mint rajzoló és vezető működött. 1921-ben alapította vállalatát. A világháborúban háromszor sebesült meg, hadifogságban volt, kit.: nagy és kis ezüst vit. é. stb. Neje: Bedő Rozália. Marek Tivadar ülőbútor asztalos m., Fő u. 68. Tel. hívó 545-65. Budapesten 1890-ben született, ugyanitt Yáry Balázs müasztalosmesternél 1907-ben szabadult fel. Ülöbútorüzemekben prakti- íált. Végigküzdötte a világháborút, hősies magatartásával kiérdemelte a nagy és kis ezüst vit. érmeket, a bronz vit. érmet kétszer és a szóig. érd. keresztet. Leszerelése után 1919-ben alapította műhelyét. Neje: Papp Rozália. Marschalek Ferenc mübútor asztalos m.. Tátra u. 14—16. Budapesten 1894-ben szül., u. ott 1912-ben szab. A Lingel és a Mich] bútorgyárakban dolgozott. Elvégezte a technológia 3 éves esti tanfolyamát. 1929 óta önálló. Főként lakberendezők részére szállít. 1914-ben az orosz harctérre került, ott hadifogságba esett, 1920-ban tért haza. Neje: Laczkovics Teréz. Martini József asztalosárugyár túl., Hajtsár u. Tel. Z. 62-52. Szül. 1871-ben Csene, szab. 1888-ban Zsombolya. 1889- ben jött a fővárosba, ahol felsőipariskolai, technológiai és iparművészeti tanfolyamokat végzett. Előkelő üzemekben töltött be vezetői tisztségeket. 1904-ben alapította üzemét, 1911-ben gyárteleppé fejlesztette. A háború alatt hadianyagot gyártott. Háború előtt 60—70, ma 10—30 emberrel dolgozik. Főként épület- és portálmunkák készítésével foglalkozik. A M. O. Sz. vál. tagja. Neje: Wekessa Teréz. Mánya Mihály műbútorasztalos m., Budafoki út 17. 1886-ban szül., 1906-ban szab. Brassó, Kézdivásárhelv és Budapest voltak segédéveinek állomáshelyei. A Főv. Faipari Szakisk. oktatója volt. Műhelyét 1925-ben alapította. Iroda, üzlet és lakberendezési cikket készít, antik bútorok stílusos restaurálásában speciálista. Több dicsérő oklevél és díj tanúskodik jó munkái mellett. 36 hónapig a Monarchia ossz. frontjait küzdötte végig, 21,2 évig olasz hadifogságban volt. Neje: Nemes Anna oki. szülésznő. Mányim István asztalos m., Hajós u. 17. Tel. hívó: A. 296-07. Nyírgyulajon 1894-ben szül., Nyírbátoron 1912-ben szab. Egy értizeden keresztül szabolcsi, nartwáradi és budapesti üzemekben dolgozott. Budapesten 2 éves tanfolyamot hallgatott a technológián. 1930-ben létesítette vállalatát, elismert szakember. Végigharcolta a világháborút, 1918-ban francia hadifogságba esett, 1920-ban tért haza. Ötször sebesült meg. Neje: Vod- zsák Piroska. Máté Béla műasztalos m., Irányi u. 19. Tel.: 832-03. Szül. 1904-ben. Kecskeméten és Budapesten praktizált, évig tervező és szabász volt. 1926-ban
