A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

52 Orsz. Kézművesipari Tárlat állandó sze­replője. Az IPOSz arany érme, a Kéz­művesipari Tárlat ezüst érme és számos oklevél dicséri e jeles mestert. V. ipt. elöljáró. Sándor fiát is az asztalos iparra nevelte. Csenger László műasztalos m., Podma- niczky u. 57. Nagykanizsán 1890-ben szül., u. ott 1906-ban szab. Grác, Buda­pest és nagyobb vidéki városok meste­reinél volt segéd. Az iparművészeti főis­kola esti tanfolyamát végezte el. 1919- ben önállósította magát. Műbútorok ké­szítésével és antik bútorok restaurálá­sával foglalkozik. 2 segédet alkalmaz. Neje: Vnucskó Vilma. Cserna Gyula műasztalos m. és lak- berendező, Ur. Zichy J. u. 7. Szül. 1876- ban Felsődabason, szab. 1904-ben Buda­pesten. Bécs, München és Budapest nagy­üzemeiben praktizált. 1908-ban áll. fa­ipari szakiskolai mestertanfolyamot vég­zett. 1909-ben önállósította magát. 1914— 18-ig az orosz és román frontokon har­colt és megsebesült. Neje: Koppándy Jolán. Csik István épület- és bútorasztalos m., Alkotás u. 39. Budapesten 1892-ben szül., 1911-ben szab. Budapesten Thék E., Mike A. stb. gyárakban fejlesztette tudását. A technológián szakrajztanfolyamot vég­zett. 1926-ban alapította vállalatát. Fő­ként épületasztalos munkákat végez. Há­ború alatt az orosz, román és olasz harc­tereken a műszaki csapatnál szolgált. Neje: Orosz Irén. Csolty István műasztalos m., István u. 17., üzem Peterdy u. 1. Felsővályon 1875- ben szül., u. ott atyjánál 1888-ban szab. Miskolczi rimaszombati és budapesti mű­ködés után 1907-ben társas alapon létesí­tette vállalatát. Ma önállóan vezeti üze­mét, melyben rendelői és a Bútorcsarnok Szöv. részére dolgozik. 1900-ban Párisban jeles munkáját kitüntetéssel honorálták. A Bútorcsarnok Szöv. Orsz. Közp. felügy. biz. elnöke. A világháborút az orosz, olasz és román frontokon töltötte, meg­sebesült, egy évig olasz hadifogságban volt. Kit.: 2 kis ez. és 2 bronz vit. é., K. cs.-k. és vasker. Neje: Durda Anna. Csonka Károly műasztalos m., Práter u. 49. 1885-ben Szentkirályszabadján szül., u. ott 1903-ban szab. Segéd Budapesten Polgár A., Mahunka I., Thék E., Kántor T. stb. bútorgyárakban volt, majd Vesz­prémben Pozsonyban és Komáromban dolgozott. Üzemét 1919-ben alapította. Műbútor és lakberendezési tárgyakat gyárt. A Bútorcsarnok Szöv. és az Anyag­raktár Szöv. tagja. Résztvett a világhábo­rúban. Neje: Szilágyi Margit. Csuka Sándor épület- és bútorasztalos m., Szent László u. 12. Tel. hívó 902-63. Szül. 1883-ban Szadán, szab. 1900-ban Gödöllőn, Bécsben, Balassagyarmaton és Budapesten volt segéd, 2 évig művezető. Budapesten a technológián 2 éves esti tanfolyamot, Bécsben ipariskolát végzett. 1908-ban Vácon önállósította magát, mű­helyét 1922-ben a fővárosba helyezte át. Az AMOSz tagja. Przemyslnél orosz ha­difogságba esett. Neje: Zweiler Rozália. Csuvik és Strojil parkettüzem. Tel.: Aut. 620-56. Cs. Ferenc Budapesten 1892- ben szül., 14 éves korában szab. Egy ne­gyed évszázadon keresztül Budapest és Wien vezető cégeinél dolgozott. 1930 óta az Első Óbudai Parkettüzem társtulaj­donosa. Nevezetesebb munkái a Bethlen- udvar, az Uzsoki uccai kórház, a pest­újhelyi kórház, a Ráday uccai Népjóléti társasház stb. parketta munkái. Résztvett a világháborúban. Damjanovics László iparművész, mű­asztalos m., Lónyay u. 33. Gyakóváron 1875-ben szül., 1890-ben végezte Zágráb­ban az ipariskolát. Olasz-, Francia-, Né­metországban és Angliában volt tanul­mányúton. 19Ól-ben önállósította magát. I. Ferenc József és IV. Károly király, Horthy Miklós kormányzó, Tisza István miniszterelnök képeinek művészi kerete és kb. 40 főúri kastély berendezése ké­szült műhelyében főként saját tervei sze­rint. Többek között ő készítette IV. Ká­roly koronázásakor a Mátyás templomban a trónust. Érdeme a Nemzeti Múzeum megóvása a román fosztogatók elől. A Függ. 48-as Párt főpénztárosa 16 éve, v. Szfőv. biz. tag, az ipt. v. elölj, tagja stb. stb. Résztvett a világháborúban, bal lábát elvesztette. A kommunizmus utáni időkben nagyfontosságú szerepe volt. Résztvett a fehér ház megalapításában is. A Kér. Nemz. Párt adm. igazgatója és főpénztárosa stb. Neje: Baumel Anna. Dékány Gyula műasztalos és műeszter­gályos m., Üllői út 121 és gr. Haller u. 88. Tel. 320-90. Budapesten 1890-ben szül., középiskolái elvégzése után vette át atyja 1898-ban alapított üzemét. Ö ké­szítette az Áll. Gyermekmenhely, a Hadi­rokkant Otthon, a Szt. István kórház, Szfőv. Kátrányozó és Bitumenezőtelep, a Szfőv. Anyagvizsgáló Intézet beren­dezéseit. Több állami és városi üzem szál­lítója. Magánrendelői a társadalmi élet előkelőségeiből adódnak. Ipt. elöljáró, ta~ noncvizsg. biz. elnök. A Magy. Orsz. Cél­lövő Szöv. és a MOVE Lövészliga ig. ta­

Next

/
Thumbnails
Contents