A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
félsz. 1900-ban Budapesten. Ugyanitt dolgozott mint segéd 1921-ben vette át mai, már 35 éves múltra visszatekintő üzletét. Ezt a modern követelményeknek megfelelően átalakította és tovább fejlesztette. 2 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Tagja a Budapesti Fodrász Szövetségnek, a II. kér. Iparos Körnek és a Frontharcosok Szövetségének. 1914-ben az orosz frontra került, ahol még az évben fogságba esett. 1918-ban szökés útján jött haza, mint altiszt szerelt le. Neje: Ollinger Valéria, kislányuk: Valéria. Drach János Drescher József Drescher József, szabó m. Budapest, Régi posta u. 7—9. Szül. 1890-ben Bács- szentivánon, szab. 1907-ben Apatinban. Apatin, Eszék, Zombor és Budapest mestereinél dolgozott mint segéd. A világháborút az orosz, olasz és szerb frontokon harcolta végig, ahol hősies magatartásával 9 kitüntetést érdemelt ki. 1922-ben önállósította magát. Ma 2 segéddel és 1 tanulóval dolgozik. A tanonc vizsg. biz. tagja, a KIOKSz szabó szakoszt. titkára, a Kát. Legényegylet vál. tagja stb. Gálfi József, cipész m., Budapest, Szövetség u. 25. Tel.: J. 438—65. Felsőfülén 1893-ban szül., Kolozsváron 1909-ben szab. Segéd Kolozsvár, Dés és Budapest mestereinél volt. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz frontokon, egyszer sebesült, 1918-ban mint rokkant szabadságoltatott. Kit.: Nagy ezüst vit. é. és K. cs.-k. 1919-ben önállósította magát. Szerződéses szállítója a székes- fővárosi javadalmi őrségnek, az autóbuszüzemnek, a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztériumnak, stb. A Szaktanítók Körének v. vezetőségi tagja, a cipészmesterek dalkarának örökös tb. üv. elnöke, a temetk. egyl. vezetőségi tagja, a VII. kér. csoport jegyzője, a KIOKSz cipészipari szakoszt. titkára stb. Aranyéremmel, díszoklevéllel és egyéb versenydíjakkal kitüntetett mesterünk. Neje: Katona Mária. Gécs János, férfiszabó m., Budapest* V., Sas u. 6. Szül. 1882-ben Békéscsabán, szab. 1897-ben u. ott. Elsőrangú fővárosi cégeknél praktizált, így Weiner és Grünbaumnál 16 évig dolgozott. 1910- ben alapított műhelyében elsőrendű munkát készít. A tanoncnevelés terén elért kitűnő eredményeit igazolja az a tény, hogy több tanulója szabadulásakor aranyéremmel tüntettetett ki, ezért maga is ezüst érmet kapott. 4% évig szolgált a világháborúban. Neje: Braun Vilma, esküvőjük 1907-ben volt. 6 élő gyermekük van. Glasz Péter, szabó m., Budapest, I., Maros u. 11. Szül. 1892-ben Ószivácon, szab. Újvidéken 1907-ben. A fővárosban szerzett segédi gyakorlat után 1919-ben lett először önálló, mostani műhelyét 1927-ben alapította. Kizáróan rendelésre dolgozik 3 segéddel. Elvégezte a Technológia szaktanfolyamait. A világháborúban 17 hónapig a harctéren küzdött. Neje: Löwenberger Erzsébet. Halmai László vendéglős, a Rózsakért vendéglő tulajdonosa, Budapest, VII.* Kolumbus u. 43. Telefon Z. 68-66. Budapesten 1907-ben szül., 1923-ban szabadult fel Kovács Kelemennél. 1925-ben önállósította magát. Helyisége 4 szobából és a. tágas kertből áll, amely 300 személy befogadására van berendezve. Kitűnő pestmegyei borokat és Dreher sört szolgáltat ki vendégeinek. 5—8 alkalmazottat foglalkoztat széles körben kedvelt üzemében* amelyben a kitűnő magyar konyha neje felügyelete alatt áll. Hassay János Hassav János, cipész m., Budapest* Dembinszky u. 10. 1875-ben Orfalun született, 1892-ben Regedében szabadult fel. Vándorút ja során Székesfehérvár* Sopron, Nagykanizsa, Szombathely, Al- sólendva, Budapest és Stájerország műhelyeiben gyakorolta magát. 1920 óta mester. Szorgalmával Pestújhelyen házat szerzett. 40 hónapig volt a háborúban, kit.: Br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Bak Márta.
