A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
16 rály munkáiért kézszorítással tüntette ki. Az ipartestület elöljárója, az iparos érdekek jeles képviselője. Neje: Schöntheil Margit. Fiai is a szakma mívelői. Kuttner Miklós bőrdíszműves mester, Andrássy út 13. Tel. 282-19. Budapesten 1900-ban szül., 1920-ban Budapesten szabadult fel. Wien, Páris, Budapest voltak segédi működésének állomáshelyei. 1930- ban szab. fel. 2 segédet és 3 tanoncot foglakoztat. Jeles munkáiért arany és ezüst éremmel és oklevéllel tüntették ki. Neje: Benkő Magdolna. Kuttner Győző bőrdíszműves és börön- dös m., Váci u. 11/b. Tel.: 875—08. Budapesten 1890-ben szül., ahol 16 éves korában szab. Budapesten, Wienben, Francia- és Németországban és Svájcban praktizált. Háborúból való hazatérte után önállósította magát. 3—4 segéddel dolgozik. Neje: Wein Margit. Kugler Jenő, tokkészítő m., Bástya u. 27. Budapesten 1893-ban szül., 1913-ban szab. fel. Hosszabb, sokirányú gyakorlat után 1927-ben önállósította magát. Szorgalmas, törekvő mester, aki csak iparának él. 1919-ben nőül vette Szathmáry Ágnest. Ladányi Miklós bőrdíszműves, könyv- és papírkereskedő, Mester u. 38. Telef. 345-29. Budapesten 1901-ben szül., 1918- ban szab. fel. Budapesten és Miskolcon fejlesztette szaktudását, majd a Vajdaféle díszművállalatnál vezető ember volt. 1927-ben lett önálló. A kerékpáros olym- piai versenyen arany éremmel, Auguszta főhercegnő részéről ezüst serleggel, több ezüst és kisebb érmekkel lett kitüntetve. Lattyák Nándor nyerges és szíjgyártó m., Vörösvári út 11 (Saját ház). Szül. 1876-ban, szab. 1892-ben. Hat éven át kiváló gyakorlatot szerzett mint vezető segéd Holzspach Nándor cégnél. Tökéletes munkát készítő műhelyét 1901-ben alapította és saját erejéből nagy szorgalommal és kitartással fejlesztette a mai színvonalra. Műhelyének berendezése és tökéletes adminisztrációja mintául szolgálhat. Neje: Bruckacs Teréz. Nándor fia a szakmában dolgozik. Láczay Tivadar könyvkötő m., Tölgyfa u. 9. Tel. 520-37. Sárospatakon 1871-ben szül., 1889-ben szab. fel. Már segéd korában kitűnt különleges tehetségével. 1911-ben önállósította magát és kiválóan szép munkájáért számos kitüntetésben részesült. A legfigyelemreméltóbb ezek közül az 1892. évből való nagyváradi arany oklevél és az 1928-ban Budapesten elnyert ezüst koszorú. Működése az ipari élet terén szétágazó és közhasznú. Az ipartestület előljárósági tagja, szakosztályi alelnök, a II. kér. Iparos jegyzője,, adókivető-, árszabály megállapító bizottsági tag stb. Műhelyében a legművészibb ízlésű munkák készülnek és kiváló egyénisége predesztinálják a vezető szerepre. Neje Baly Franciska, hűséges munkatársa az üzem irányításában. Láng Sámuel könyvkötő m., Múzeum körút 10. Tótiban 1891-ben szül., 1905-ben szabadult fel. Szaktudását a főváros és a vidék jó műhelyeiben szerezte. 1919 óta önálló és műhelyében kizárólag válogatott munka készül. A legjobb nevű mesterek közé tartozik. Az elöljáróság tagja és a szakcsoport választm. tagja. Neje: Rubinstein Róza. Lencz Ferenc és Fiai talpbörgyár és felsőbőr tímárság, Lajos u. 125—127. Tel.: 624-00. A céget a jelenlegi tulajdonos L. Antal nagyatyja 1812-ben alapította; eredetileg kis műhely volt, amelyet a mostani tulajdonos külföldön szerzett tapasztalatai alapján fejlesztett naggyá. 1902 óta modern gépekkel van felszerelve. Kiváló gyártmányaival az 1896-os kiállításon kitüntetést nyert. Az üzem vezetésében tevékeny részt vesz L. Oszkár, aki a cég fennállása óta a negyedik nemzedéket képviseli. Bel- és külföldi tanulmány után lépett atyja üzletébe. Részt vett a világháborúban, két évig orosz fogságban szenvedett. Láczay Tivadar Lett Lajos Lett Lajos könyvkötő m., Döbrentei u_ 16. Esztergomban 1893-ban szül és 1911- ben szab. fel. 16 évi segédideje alatt a legjobb kiképzést nyerte. Önálló 1927 óta. Szortiment áruk, mappák, dobozok kifogástalan kiállításban készülnek műhelyében. Szép munkájáért Esztergomban elismerő oki. kitüntetve. Neje: Rieser Mária. Leyer Mór könyvkötő m., (Rekord könyvkötészet), Lovag u. 14. T. 173-21. Szül. Somorján 1879-ben. Régi könyvkötő családból származik. Atyjánál Somorján 1894-ben szab. fel. Az országos
