A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

II. rész [Névjegyzék ]

10 Kamrák Károly könyvkötő m., Lajos u. 107. 1890-ben szab. fel Budapesten. Dolgozott Karlsruhe, München, Budapest jobb üzemeiben. Önálló 1906 óta. A köz­élet kiválóságai számára készült dísz­albumai tették nevét ismertté. Műhelyé­ben főleg Sortiment munka készül gondos kivitelben. Iparának szenteli minden te­vékenységét, agilis tagja az ipari társa­dalomnak. Neje: Helfer Aranka. Hanser Károly papírárugyár, Bécsi út 42. Tel.: 624-97. A céget a jelenlegi tu­lajdonos atyja, néhai H. József 1867-ben alapította. Még a céhrendszer alatt dol­gozott és a főváros legtekintélyesebb pol­gárai közé küzdötte fel magát. Megalapí­tója és évtizedeken át elölj, tagja volt az ipartestületnek. Iskolaszéki elnök. Fia Károly, aki 1909-ben vette át az üzem vezetését, 1874-ben Budapesten szül., re­áliskolát végzett, majd keresk. érettségit tett. 1892-ben felszab. a szakmában. Há­rom éven át a könyvkötő és papíráru­szakmát tanulmányozta Leipzig, Mün­chen,Berlin, Páris, Zürich legmodernebb ipartelepein. 1909-ben külföldi tapaszta­latai alapján alapította papírárugyárát. Jelentős szerepe van a külföldi áru kiszo­rításában, sőt exportra is dolgozik, Né­metország, Törökország és a Balkánálla­mok számára. A szakma legkiválóbb re­prezentánsa. A legmodernebbül felszerelt gyárában 36 HP automatikus gépekkel dolgozik 18 alkalmazottal. Hausvater József, a Hausvater Lőrinc Fia cég tulajdonosa, böröndös és bőr­díszműves m., Gr. Tisza István u. 7. Tel. 804-62. Budapesten 1884-ben szül. Az érettségi letétele után ipari képesítését atyjánál 1911-ben nyerte, majd a m. kir. József műegyetemen gépészmérnöki dip­lomát szerzett. 1909-ben vette át az atyja H. Lőrinc által 1869-ben alapított általá­nosan ismert üzemet, amelyből közismer­ten elsőrendű munka kerül ki. Hausvater résztvett a világháborúban, mint t. fő­hadnagy végigküzdötte azt. Neje: Kaiser Mária. Havas Salamonná könyvkötő m., Pod- maniczky u. 15. Tel. 124-50. A céget néhai Havas Salamon alapította 1904-ben és 1923-ban történt haláláig szolid alapon vezette azt. Jelenleg Gombos Andorral közös tulajdonban vezeti az üzletet, mely­ben Zoltán fia is részt vesz, aki 1930-ban szab. fel. Az üzemet a régi tradíciónak megfelelően szakértelemmel vezetik. Heller Ármin .bőrdíszműves m., Ken­der u. 22—24. Budapesten 1896-ban szül., 1914-ben szab. fel. A Papek Józsefnél és Polgár Hugónál elsőrangú szakismeret­re és^ gyakorlatra tett szert. 1917-ben ön- állósítota magát. Üzeméből, melyben & segédet és 2 tanoncot foglalkoztat, első­rendű munka kerül ki. Résztvett a világ­háborúban. Neje: Mann Józsa. Havas Zoltán Heller Ármin Hemlich József könyvkötő m., Szövet­ség u. 9. Temerinben 1875-ben szül.*. Óbecsén 1892-ben szab. fel. A szakma minden ágában kiképezve 1907-ben lett- önálló. Minden iparába vágó munkát ki­fogástalan kivitelben készít. Végigküz­dötte a világháborút, 1915-ben orosz fog­ságba került onnan 1919-ben tért haza. Neje: Skribanek Mária. Hirschler Irén könyvkötő m., Rózsa u. 72. 1915-ben alapította üzemét, amely speciálisan reklám hajtogatással foglal­kozik viszonteladók számára. Az iparának szenteli minden idejét és megbízható jó munkája közismert. Hofbauer János könyvkötő m., Molnár u. 37. T. 840-59. Kispesten 1897-ben szül., 1914-ben szab. fel. A legjobb műhelyek­ben szerezte szaktudását. Önálló 1921 óta és műhelyéből minden kivitelben el­sőrangú munka kerül ki. Minden törek­vése szépet és jót alkotni. Neje: Neben­führer Mária. Hoffmann József bőrdíszműves m., Práter u. 46. Telefon 451—84. Budapesten 1895-ben szül., középiskolai érettségit tett, majd 1913-ban szakmájában képe- síttetett. Győrött és Budapesten volt segéd, majd Weisz Ernő cégnél 10 évig volt művezető, akinek üzemét 1930-ban vette át. Jól képzett mester, aki kiváló munkát készít. Az üzem modern gépek­kel, motorikus erőre van berendezve s 5 segédet, 4 tanoncot foglalkoztat. Hóiba Gyula böröndös, a „Zöllner és Hóiba” cég társtulajdonosa, Aggteleki u. 15. A Milleneum évében Tapolcán szül., 16 éves korában szab. Jeles budapesti mesterek keze alatt fejlesztette szaktu­dását. Háború alatt az orosz fronton har­colt, ott fogságba esett, 1919-ben tért.

Next

/
Thumbnails
Contents