A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
8 legrégibb és legtekintélyesebb cége, mely a magyar könyvkötőipar fejlesztése terén úttörő munkát végzett. A modernül berendezett üzemében európai viszonylatban is elismert munka készül. Az alapító érdemeiért a koronás arany érdemkereszttel lett kitüntetve, majd a csász. és kir. udvari szállító címet nyerte. Számos kiállításon lett aranyéremmel, oklevéllel kitüntetve. 1912 óta a céget Kauser Árpád vezeti, ki 1880-ban Budapesten szül., felsőkeresk. isk. érettségit tett és 1912- ben felszab. A tradíciónak megfelelő alapon vezeti kiváló hozzáértéssel tovább az üzemet. Villanyerőre berendezett üzemében a könyvkötészet remekei készülnek. Végigküzdötte a világháborút, mint százados szerelt le. Gránáttól súlyos sérülést szenvedett, 100%-os rokkant. Kit.: katonai érdemkereszt, ezüst és bronz Signum Laudissal, seb. é. Neje: Geller Vilma. Gera Károly könyvkötő m., Mária u. 36. Budapesten 1852-ben szül., egyike a főv. legrégebbi mestereinek. Bréma, Hamburg, Düsseldorfban végezte ipari tanulmányait. Negyvenöt esztendei önállósága óta műhelyében a legszebb kivitelű díszmunkák készülnek. Nevezetesebb munkái: Ottó királyfi részére készült „Az árva királyfi trilógiája”, melyért külön elismerésben részesült. 1885-ben mint a Gellert cég üzletvezetője bronzéremmel és díszoklevéllel lett kitüntetve. Évtizedeken keresztül tagja volt az elöljáróságnak és lelkes harcosa az ipari küzdelmeknek. Neje: Lászlóy Cecilia. Gera János könyvkötő m., Mária u, 36. 1890-ben Budapesten szül. és atyjának több mint 40 év óta fennálló műhelyében 1908-ban szab. fel. Egyike a legművészibb ízlésű magyar könyvkötőknek, ki évekig tanult Berlinben, Hamburgban, Lübeckben és más külföldi nagy városokban. Kimondottan kézimunka az, amit készít és sok iparművészeti remek kerül ki műhelyéből. Ő készítette Rothermere lordnak a parlament által küldött emlékalbumot. Az elöljáróság tagja és a szakosztály vál. tagja. A szakma kiváló reprezentánsa és jelenleg atyjával közösen vezeti az ország egyik legszebb munkáit készítő könyvk. műhelyét. Résztvett a világháborúban. 4 évig szenvedett mint hadifogoly Szibériában. Neje: Borbély Mária. Gerő Zsigmond könyvkötő m., Paulay Ede u. 58. Budapesten 1879-ben szül., Kolozsvárott 1896-ban szab. fel. Grác, Budapest legjobb üzemeiben fejlesztette tudását. Önálló 1909 óta. Elismerten jónevű mester. Műhelyében bőrdíszmű munka, sortimentáru készül megbízható kivitelben. A siófoki fürdőigazgatóság díszalbumát készítette. Az ipari mozgalmaknak egyik vezető egyénisége, ipart. vál. tag és tagja az „Otthon” írók körének. Alajos fia 1922-ben műhelyében szab. fel. Ott dolgozik azóta és nevét mint speciális aranyozó tette a szakmában elismertté. Geszler Ferenc E. könyvkötő, a Titl Lipót cég üzletvezetője. Budapesten 1893-ban született. Megszakítás nélkül 1906 óta állandóan a fenti cégnél dolgozik és mint kiválóan képzett iparos keze alól a főúri világ számára készült ízléses munka kerül ki. A világháborúban hősies magatartásáért a kis ez. v. é., br. v. é., K. cs.-k. kitüntetést kapta. Neje: Fischer Mária. Ferenc fia keze alatt szab. fel és jelenleg is ott dolgozik. Geszler Ferenc Goreczky Ferenc Goreczky Ferenc bőröndös és bőrdíszműves m., József körút 59. T. 361-90. Budapesten 1874-ben szül., 1890-ben szab. fel. Wienben, Berlinben, Párisban, Londonban, Stockholmban, az Egyesült Államokban. Délamerikában és Budapesten fejlesztette szaktudását és magát kitünően kiképezve, a német, francia, angol és flamand nyelvet elsajátítva, 1903-ban alapította üzemét, amely munkáiért több kitüntetésben részesült. Goreczky az ipartestület alelnöke, az IPOSz alelnöke és pénztárosa, az IOKSz igazg. tagja, az Orsz. Iparegyesület és az OMKE vál. tagja, aki az ipari érdekek szolgálatában lankadatlan tevékenységet fejt ki. Neje: Röhl Gizella. Egyik fia Ferenc, aki a közgazd. egyetemet végzi, atyja szakmáját tanulta ki és atyjánál segédkezik. Goldmann Andor kötszerész m., Király u. 50. Budapesten 1897-ben szül., 1914-ben Budapesten szab. fel. Bukarestben, Cser- novitzban és Budapesten töltötte segédi idejét, az állami művégtaggyárnak volt üzemvezetője. 1930-ban lett önálló. Orth. készülékeket, művégtagokat, has- és sérvkötőket és betegápolási cikkeket készít.