A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
I. rész - A magyar kézművesipar gazdasági hanyatlásának okai és megmentésének eszközei
146 Égető probléma az iparosságnak hitellel való ellátása, mert az boldogulásának egyik alapfeltételét képezi. Hiányzik a hitel, amely a nyugodt termelő munka alapfeltétele. A létező két ipari hitelszövetkezet a legkisebb igényeket sem tudja kielégíteni. Ha az államnak van pénze a gyáripar hitelének kielégítésére, ha hitelt tud nyújtani köztisztviselőinek, ha fagyhitelt, vetőmaghitelt tud nyújtani a gazdának, úgy kell. hogy termelő hitelt tudjon és akarjon nyújtani a kézművesiparosságnak is. A Budapesti Kisipari Hitelintézet kimutatta, hogy a kisiparos a legjobb hiteligénylő, a részére kiadott pénz biztos, be kell tehát látni, bog; az eddig mostohán kezelt kézművesipar támogatása is ugyanoly fontosságú és értékű, mint a testvérrétegek támogatása. E kérdésben mine legsajátabb véleményünket kifejezésre juttatjuk azt, hogy a kisipari hitel terén hívei vagyunk az önsegély elvének. A magyar iparostársadalomnak össze kellene fognia s saját erejéből, saját filléreiből meg kellene teremteni egy olyan hitelszervezetet, amely ha kezdetben kevésbé is, de egy évtized alatt olyan hatalmas intézménnyé fejlődhetnék, amely az összes hiteligényeket méltányosan és jól kielégíthetné. Az initiative nak az államhatóság részéről kellene kiindulni. Állami megalapozással kellene kiindulni annak a hiteli szervnek, amely az összes iparosokat magában egyesítené. Hogy a sok százados érdemes múlttal dicsekvő magyar kézművesipar az állami berendezkedésnek annyira mostoha gyermeke, annak részben az iparostársadalom is az oka. Egyenesen érthetetlen, hogy a kézművesiparosságnak nincs parlamenti képviselete. A magyar iparos- társadalom közel 300.000 tagot számlál, de nemcsak e tekintélyes számnak megfelelő képviselője nincs a törvényhozásban, hanem egyáltalán nincs képviselve. Az iparosságnak öntudatra kell ébrednie, össze kel! fognia és minden erejét meg kell feszítenie elsősorban azért, hogy a törvényhozás termében kellően képviselve legyen. Képviselve legyen pedig saját kebeléből, tényleges kézművesiparosok által, akik a kézművesipai minden jaját, bajit szóvá teszik, azok ellen harcot folytatnak és nem nyugszanak addig, amíg el nem érik, hogy a magyar kézművesipar az őt megillető helyet vívja ki magának. Dr. L. M.
