A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
91 48.000 „ „ 60.000 „ _____ 12 %• 60.000 pengőt meghalad: — — — — — — — 15% A tantieme-adónak a kulcsa a javadalmazás évenkint és egyenkint 3.000 pengőt nem halad meg — — — — — — 16% 3.000 pengőt meghalad, de 10.000 P-t nem halad meg 20% 10.000 pengőt meghalad — — — — — — — 25% A saját tőke alatt a befizetett alaptőkét, a tőketartalékot és az érték- csökkenési, háramlási és kéteskövetelési tartalékok kivételével azokat a mérlegben megállapított valódi tartalékalapokat kell érteni, amelyek a vállalat kizárólagos tulajdonában vannak és vagy a már megadóztatott üzleti jövedelemből, vagy felpénzből származnak. Külföldi vállalatoknál, valamint a részben adómentes és részben adóköteles vállalatoknál a saját tőkét a nyersbevételek arányában kell megosztani. Hogy állapítják meg a társulati adó összegét? A vállalatok az adóköteles nyereséget, valamint a tantiémeadó alá eső javadalmazásokat évenkint kötelesek bevallani. Az adóbevallásra a vállalat felelőssége mellett köteles az az egyén, akit a vállalat törvényes képviselete a cégjegyzésre jogosítottak közül megbíz, a zárszámadás jóváhagyását követő 30 nap alatt, de legkésőbb az üzletév lejártát követő négy hónapon belül az illetékes m. kir. adóhivatalhoz benyújtani. Az adóbevallás benyújtására kitűzött határidőt a pénzű gyigazgató- ság indokolt esetben meghosszabbíthatja. Felszámolás vagy csőd esetében köteles a vállalat számadásait évenként egyszer a m. kir. adóhivatal által esetről-esetre meghatározandó időben az illetékes m. kir. adóhivatalhoz benyújtani és ez alkalommal a tantiemadó alá eső javadalmazásokat is bevallani. A bevalláshoz csatolni kell a mérleget és a nyereség-veszteségszámlát hiteles alakban, továbbá az üzleti jelentést, a mérlegszerű nyereség felosztására vonatkozó határozatot és általában mindazokat az adatokat, amelyek a társulati adó helyes kivetéséhez szükségesek. Ez a kötelezettség azokra a vállalatokra is kiterjed, amelyek a kereskedelmi törvény szerint egyébként nyilvános számadásra nincsenek kötelezve. Amennyiben a mérlegben vagy a nyereség-veszteség-számlában külön kifejezetten feltüntetve nincs, ki kell mutatni s a vonatkozó üzleti számla kivonatával vagy másolatával igazolni kell a következő tételeket: 1. a vállalat vagyonváltsága fejében kiadott összegeket; 2. az üzemet nem terhelő illetékeket; 3. az ajándékokat és a kötelezettség nélkül teljesített ingyenes szolgáltatásokat .még akkor is, ha a vállalat azokat jogosult levonni; 4. az első szervezés és alapítás költségeit, amennyiben ilyen címen a vállalat leírást eszközölt; 5. az új beszerzésekre fordított kiadásokat, s amennyiben az új beszerzések értéke a mérlegben vagyonként ki van tüntetve, ezeknek az összegét; 6. a törzsvagyon gyarapítására fordított összegeket; 7. a törzsvagyon visszafizetésére vagy kölcsönök törlesztésére fordított összegeket; 8. a külföldi teleptől felvett előlegek törlesztésére és kamataira fordított összegeket és a külföldi telep költségeiből a belföldi telepre áthárított részt; 9. az alapítók számára nyuj-
