A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
216 Gere Károly, cipész m., Harmadik tízed. Grosz József, órás és ékszerész, Vértanuk tere 194. Imre János, kovács m., Luther u. Juhász Lajos, villany- és rádiószerelő, Árucsarnok 20. Szül. 1874-ben Mezőtúron, szab. 1891-ben Szarvason. Megszerezte a gépészeti képesítést és 1923-ig nagyobb állami vállalatoknál működött mint főgépész. 1923-ban nyugalomba vonult és önállósította magát. Mostani üzemét 1927-ben nyitotta. Villany és rádiószerelésekkel foglalkozik. Neje: Bankó Ilona. Juhász Lajosné szül. Bankó Ilona, fűző készítőnő. Szül. Budapesten, ugyanitt tett szakvizsgát 1928-ban. Fűző-, haskötő és melltartó készítő üzemét 1928- ban nyitotta. Aszódon a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége helyi osztályát ő alapította. Juhász István, cipész m., Rákóczi út 102. Kandel Imre, bádogos m., dr. Fekete László u. 64. Szül. 1898-ban Hszobosz- lón, szab. 1915-ben ugyanitt. 1921-ben történt önállósítása előtt Budapest, Debrecen, Kolozsvár nagyobb műhelyeiben dolgozott. A városi Árucsarnok, Villanytelep és számos köz- és magánépület bádogos munkáját végezte. A világháborúban br. v. é., vaskereszt és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Neje: Grünberger Emma. Karika Aladár, cipész m., Bocskai u. 283. Szül. 1898-ban Felső-Vorösmarton, szab. 1914-ben Halmiban. Segédeskedését megszakította a világháború, amelyben 1916-tól részt vett. Egyszer megsebesült. l. o. ezüst v. é.-től kezdve az összes katonai kitüntetéseket megkapta. Főképen külföldi műhelyekben dolgozott, így Prágában Bata üzemében IV2 évig mint üzemvezető volt alkalmazva. 1930-ban önállósította magát. Katona László, szabó m., Sarló u. 239. Szül. 1893-ban Földesen, ugyanitt szab. 1905-ben. Segédévei alatt megfordult Budapest, Nagyvárad és Debrecen nagyobb műhelyeiben. 1922-ben önállósította magát. A világháborúban az olasz, román és orosz fronton harcolt. Kit.: br. v. é., és K. cs.-k. Neje: Végh Piroska. Kerekes Gyula, épület- és bútorasztalos m., Rákóczi út 313. Király Antal, cipész m., Rákóczi út 90. Kovács Gyula, épület- és bútorasztalos m. , Kossuth u. 226. Szül. Hszoboszlón 1895-ben, szab. 1911-ben Debrecenben. A belföld és külföld nagy városaiban (Budapest, Bécs, Zágráb, Belgrád stb.) fejlesztette szaktudását és 1921-ben nyitotta meg műhelyét. 5 év óta állandóan egyházi és városi munkákat végez. 3 áll. iskola berendezése készült műhelyében. 2 segédet és 2 tanulót foglalkoztat. A világháborúban részt vett. Neje: Túri Mária. Kovács Kálmán, kötélgyártó m. Szilfák alja u. 552. Szül. 1851-ben Tiszaburán, felszab. 1868-ban Gödöllőn. 1875-ben szülőhelyén lett önálló és 1895-ben telepedett le Hszoboszlón. Régi, tekintélyes mester, aki az iparosérdekek buzgó harcosa. Az Ipt.-nek 33 éven át elnöke és alelnöke volt. 1929-ben díszelnökké választották. Neje: Tóth Júlia. Kovács Gyula Molnár Menyhért Kovács Károly, borbély m. Törökdomb u. 182. Szül. 1896-ban Hszoboszlón, felszab. 1912-ben ugyanott. Budapesten és Debrecenben gyakorolta mint segéd iparát. 1929-ben a női fodrászatból is képesítést nyert. Műhelyét 1912-ben alapította. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkozKováes Károly tat. A tanoncvizsg. biz. alelnöke. A világháborúban 1915-től végig résztvett és háromszor megsebesült. Kit.: II. és III. oszt. v. é., K. cs.-k. és szóig. érem. Neje: Vas Piroska. Kovács Zoltán, műszerész és gépke- resk. Vértanúk tere. Kuky Ferenc, úri szabó m. Kossuth u. 241. szám. Landesmann Ferenc, bádogos m. és vaskereskedő, dr. Fekete L. u. 68. Miskolczy Dániel, fodrász m., Rákóczi út 305. sz.
