A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
86 legező és hitelügyletekkel nem foglalkozó — szövetkezetek, feltéve, hogy a szövetkezet tagjai közé mások, mint a testület tagjai fel nem vétetnek ; továbbá az Országos Központi Hitelszövetkezet, valamint az ennek kötelékébe rendes tagul belépett gazdasági és ipari hitelszövetkezetek; azok a külföldi vállalatok, amelyeknek adómentességét államszerződések biztosítják; a törvényhatósági és a községi (városi) közkórházak, vásárcsarnokok, közvágóhidak, vízvezetéki, csatornázási, szemétfuvarozási és közvilágítási vállalatok. Ideiglenesen mentesek többek közt az iparfejlesztési törvény értelmében (1907. évi III. t.-c. 1. §.) az országban újonnan keletkező, a technika fejlődése szerint berendezett gyári vállalatok, ha olyan cikkeket állítanak elő, amelyek a Magyár Szent Korona Országaiban egyáltalán nem, vagy nem olyan mértékben állíttatnak elő, hogy a fogyasztás jelentékeny részét fedezné, vagy általában oly iparcikkeket állítanak elő, amelyek gyártásának fokozását, általános közgazdasági érdekek teszik kívánatossá. A kedvezményt a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve engedélyezi. Ha a vállalat részben adómentes és az adómentes rész nyereséget eredményezett, a társulati adót csakis az adóköteles rész után kell kivetni. Az adómentesség a társulati adón nyugvó összes adópótlékokra is kiterjed. Mikortól fogva köteles a társaság adót fizetni? Az adókötelezettség kezdődik az újonnan keletkezett vállalatnál, ha működését nem a hó első napján kezdi, az üzletműködés megkezdését, — ideiglenesen adómentes vállalatoknál pedig az adómentesség megszűnését követő hónap első napján. Az adókötelezettség annak a hónapnak utolsó napjával szűnik meg, amelyben a vállalat üzletműködését végleg megszüntette. Ha a vállalat felszámol, vagy csődbe kerül, a terhére előírt társulati adót a felszámolás megkezdését, vagy a csőd megnyitását követő hónap első napjától kezdve törölni kell. A felszámolás vagy csőd tartama alatt az adókivetés szünetel és csak a felszámolás befejezése, vagy a csőd megszüntetése után kell a társulati adót a felszámolás, vagy a csőd tartamára egyszerre fizetni. A felszámolt vállalat vagyonát addig felosztani nem szabad, amíg adója megállapítva és összes adótartozása befizetve teljesen nincs. Ennek elmulasztásából eredhető károkért a felszámolókat és a felügyelő-bizottság tagjait egyetemleges kártérítési kötelezettség terheli. % A társulati adó kivetéséhez való jog elévül, ha az adót, az adóbevallás beadását, vagy pedig az adócsalás, illetőleg a jövedéki kihágás felderítésének napját követő ötödik naptári év végéig nem vetették ki. Mily összeg után kell a társulati adót fizetni? Az adókivetés alapja az adóévet megelőző évben lezárt, illetőleg oly vállalatoknál, amelyek üzleti évüket június hó 30-a előtt zárják, az adóév folyamán zárandó üzleti év adóköteles nyeresége. Ha a mérleg csak egy csonka év eredményét vagy egy évnél hosz- szabb időtartam eredményét foglalja magában, akkor évi eredménynek azt a nyereséget kell tekinteni, amely a mérleg időtartamának az egy évi időtartamhoz való arányában tizenkét hónapra esik.
