A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
206 ban, tanulmányait is itt folytatta. Segéd 1887-ben lett. Gyakorlati ismereteket a fővárosban és az ország nagyobb városaiban szerzett. Önálló 1891 óta. Foglalkozik az összes szűcsmunkákkal, bundák készítése, bőr kikészítése stb. 2 tanoncot alkalmaz. Ipt. elöljáró, vár. képv. test és ■egyházi tanácstag. Neje: Grilz Mária, Antal fia városi adótiszt. TOKAJ Auspitz Emil, épület- és díszműbádo- gos m. Fő u. Karász községben szül. 1868-ban. Hajdúböszörményben tanulta iparát. Segéd 1885-ben lett. Szaktudását nagyobb városokban fejlesztette. Műhelyét 1895-ben alapította. Specialista toronymunkákban. Tíz tanoncot szabadított fel. A világháborúban szolgált. Neje: Lichtmann Helén. Miklós és Sándor fiai a szakmában dolgoznak. Özv. Balázs Andrásné, hentes m. Fő u. Nyíregyházán szül. 1873-ban. Üzletét, melyet néhai férje 1876-ban alapított, özvegyi jogon vezeti 1926 óta. Régi, megalapozott üzlet. Nagyszámú tanoncot szabadított fel, kik jó iparosokká lettek. Gyula fia a mesterséget folytatja. Barna József, lábbeli készítő mester. Széna tér. Beleznay József Bilák István Beleznay József, hentes és mészáros m. Piac tér. Szül. 1904-ben Nyíregyházán. Ipari tanulmányait is ott folytatta. 1923-ban szabadult fel. Üzletét 1929-ben alapította. Fiatal, törekvő mester, ki idejét iparának szenteli. Házilag készített kolbász- és csemegeárui igen keresettek. Neje: Sztankula Annuska. Benedek Sámuel, cipész m. Tokajban szül. 1875-ben. Mesterségét itt sajátította el. 1892 óta segéd. Jeles műhelyekben gyarapítva ismereteit, 1899-ben lett önálló. Szakképzett, elsőrendű mester. Ipt. elüljáró, aki 16 év óta résztvesz a testület irányításában. Neje: Müller Sára. Hét gyermekük van, kik részint mint kereskedők, részint mint iparosok működnek. Berkovits Bernát, sütő m. Bodnár u. Berkovits Fülöp, üveges m. Fő u. Bilák István, kádár m. Pap u. Szül. 1889-ben Tokajon. Tanulmányait is itt folytatta és 1907-ben szabadult fel. Az ország nagyobb városaiban dolgozott, hogy szakismereteit gazdagítsa. Műhelyét 1918-ban alapította. Mint kiváló szaktudású iparos, a szakma jelesei közé tartozik. Volt ipt. elüljáró. A világháborút végigharcolta. Neje: Fehér Mária. Bohman Fülöp, hentes és mészáros m. Fő ucca. Borbély Sándor Boros László Borbély Sándor, kerékgyártó m. Dan- szka u. Tokajban szül. 1899-ben. Iparát is ugyanott sajátította el és 1915-ben szabadult fel. Műhelyét saját erejéből alapította 1925-ben. Képzett iparos, ki a környék gazdatársadalma részére dolgozik elsőrendű kivitelben. A nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot. Neje: Havai Mária. Boros László, géplakatos m. Bodnár и. Tiszanagyfal községben szül. 1893-ban. Iparát Nyíregyházán tanulta, 1911-ben lett segéd és szaktanulmányait a vidék nagy üzemeiben fejlesztette. Önálló mester 1924 óta, aki gazdasági gépek javítását és az összes lakatos munkákat végzi. Műhelye 2 lóerős motorral van felszerelve. 2 segédet és 5 tanoncot dolgoztat. Elismerő oklevele van. Mozgósítástól kezdve szolgált a tengerészeinél. Több ütközetben vett részt és Br. v. é., K. cs. к. -el lett kitüntetve. Bucskó Miklós, asztalos m. Fő u. Bukorszky Bertalan, asztalos m. Magyar ucca. Deutsch Miksa, sütőmester, Fő u. 81. Tolcsván szül. 1874-ben. Atyjánál tanulta iparát. 1895-ben szabadult fel és műhelyét 1898-ban alapította. Modem sütöde, mely 4 lóerős motorral van felszerelve és 2 segédet foglalkoztat. Iptestületi elüljáró, annak alapító tagja, tanoncvizsg. biz. tag stb. Az orosz és olasz fronto-
