A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
84 összegeit, feltéve, hogy a belépő alkalmazottak munkaköre ugyanolyan mint a kilépetté volt. Ha a munkaadó új alkalmazottat fogad fel és ennek szolgálatba- lépését nem előzte meg egy másik alkalmazottnak az elbocsátása, úgyhogy a munkaadó alkalmazottainak száma ezzel megnövekedett, akkor az új alkalmazott után az adóátalányt külön meg kell állapítani. A munkaadó ebből a célból köteles az új alkalmazottra vonatkozólag a 6. bekezdésben felsorolt adatokat az illető alkalmazott szolgálatba lépésének napjától számított 15 nap alatt a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) bejelenteni. Ha az alkalmazott, aki után a kereseti adót átalányösszegben állapították meg, kilép a szolgálatból és a munkaadó nem fogad el a helyébe másik alkalmazottat, akkor kérheti az elbocsátott alkalmazott után megállapított kereseti adó átalányösszegének az alkalmazott kilépését követő naptól kezdődő törlését. A kérvényt legkésőbb az alkalmazott kilépésének napjától számított 15 nap alatt kell beadni. A szolgálati illetmények után levont és beszállított kereseti adó helyessége és jogossága ellen úgy a munkaadó, mint az alkalmazott, az illetményjegyzék és az adó beszolgáltatására kitűzött határidőt követő 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz élhet fellebbezéssel. Büntetések. Adócsalást követ el az a munkaadó, aki az illetményjegyzékbe tudva valótlan adatokat állít be, amelyek az adó megrövidítésére alkalmasak, vagy azokból az adó megrövidítésére irányuló szándékkal adatokat kihagy vagy az alkalmazottaktól levont adót nem szolgáltatja be, valamint az a munkaadó, aki az átalány megállapítása céljából szükséges adatokat az adó megrövidítésére irányuló szándékkal hamisan jelenti be. Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztésbüntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó háromszorosától tízszereséig terjedhet. Amennyiben valamely cselekmény vagy mulasztás nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, szabálytalanság miatt 100 pengő pénzbírsággal büntetendő a munkaadó, ha az illetményjegyzékeket vagy egyéb feljegyzéseket nem vezeti, vagy azokat nem őrzi meg 2 évig, az illetményjegyzékeket nem szolgáltatja be kellő időben, vagy az adóalapot az ilietményjegyzékbe tévesen írja be, vagy ha az adó helyes lerovásának ellenőrzését megakadályozza, vagy meghiúsítja. Mikor esedékes az alkalmazottak kereseti adója? Az alkalmazottak kereseti adója az illetmény kifizetésekor válik esedékessé és ugyanakkor vonandó le. A levont adó a levonást követő hónapnak 15. napjáig szolgáltatandó be. A pénzügyminiszter ezt a határidőt szükség esetében rendelettel megváltoztathatja vagy meghosz- szabbíthatja. Az alkalmazottak kereseti adóját a munkaadó olyan községekben (városokban), amelyeknek a m. kir. postatakarékpénztárnál folyószámlájuk van, postatakarékpénztár útján postatakarékpénztári befizetési lapok felhasználásával is befizetheti.
