A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
177 Zambory Károly kőmíves m. Szt István u. 49. 2—3 segéddel dolgozó üzemét 1920- ban alapította. Képesítő oklevelét 1913- ban Szegeden kapta. Szül. 1889-ben Hmvhelyen, felszab. 1906-ban Dicsőszt- mártonban. 1914—18-ig katonai kötelezettségének tett eleget. Neje: Sztucskó Anna. Zsarkó Imre, cipész mester. Sárkány u. 8. Szül. 1891-ben Hmvhelyen, felszab. 1907-ben ugyanott. Iparát mint segéd Szegeden, Makón, Orosházán és más városokban gyakorolta. 1925-ben önállósította magát. Mint tanonc dicsérő oklevéllel lett kitüntetve. A háború kitörése tényleges katonai szolgálatban találta és a szerb, orosz és olasz fronton harcolt az összeomlásig. Egyszer megsebesült. Kit.: II. o. ez. v. é., br. v. é., EL. cs. k. Neje: Breczky Lidia. Zsarkó János sütő m, Gellért u. 16.1926- ban szakvizsgát tett, de már 1925 óta folytatja iparát. Eleinte a géplakatossá- got tanulta ki. Mint altiszt harcolt az olasz és orosz frontokon és 3 évig volt orosz hadifogságban. Kit.: K. cs. k. Neje: Rózsa Júlia. Zsarkó József, épület- és géplakatos m. Széchényi tér 4. Zsarkó Lajos, szabómester. Vajda u. 1. Szül. 1885-ben Hmvhelyen, felszab. 1901- ben Kolozsvárott. Aradon és Budapesten töltötte segédéveit. 1909-ben önállósította magát. Műhelyében egyenruhákat és díszmagyart készít. Jelenleg 3 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. 1928-ban arany oklevéllel tüntették ki. Az Ipt.-nek volt aljegyzője, a szakoszt.-nak ellenőre. A világháborút 1915-től kezdve végig- küzdötte. 1909-ben nőül vette Tószegi Júliát. Zsarkó Pál Sándor, cipész m. Magyar u. 5a. Szül. 1889-ben Hmvhelyen, felszab. 1906-ban. Mint segéd dolgozott Szentesen, Szabadkán és Szegeden. 1919 óta önálló. Neje: Csáky Etelka. Zsoldos Bálint, fodrász m. Damjanich u. 23. Szül. 1897-ben Hmvhelyen, felszab. 1915-ben. 1923 óta önálló. A világháborút végigküzdötte és 3 évig volt az olaszok hadifoglya. Neje: Égető Eszter. Zsoldos János, csizmadia és cipész m. Kállay u. 38. Zsoldos Sándor, papucsos. Lévay József u. 26. Szül. 1897-ben Hmvhelyen, ahol 1913-ban szabadult fel. 1920 óta önálló. Neje: Fazekas Anna. Zsoldos Sándor, csizmadia mester. Sza- lay u. 5. Szül. 1895-ben Hmvhelyen, felszab. 1912-ben ugyanott. Elvégezte a szabászati tanfolyamot és 1919-ben önállósította magát. Munkájáért dicsérő- és ezüstoklevéllel tüntették ki. A világháborúban 1915-től fogva vett részt, 1916- ban megsebesült, majd orosz fogságba került, ahol két évet töltött. Neje: Bodrogi Mái'ia. Zsombory István, asztalos mester. Könyves u. 1. Szül. Szegeden 1890-ben. A szegedi fém- és faipari szakiskolát elvégezte 1911-ben. Hmvhelyen, Szegeden, Budapesten, Münchenben és Stuttgartban gyakorolta szakmáját és 1919-ben önállósította magát. A gazdasági és társadalmi életben tevékeny részt vesz. Igazgatója a Munkásbanknak, igazgatósági tagja a Fogyasztási Szövetkezetnek. Alapító tagja és társelnöke a Munkás Dalárdának stb. A világháborút végigharcolta és 1918-ban szerelt le. Neje: Szatmáry Ilona. MÁTÉSZALKA. Anderkó Endre, lakatos m. Széchenyi kör 1. 1870-ben Nyírbátoron született, 1900-ban Nyíregyházán szabadult fel. Budapesten, Nyíregyházán és Debrecenben volt segéd. 1906-ban alapította műhelyét, melyet társasalapon vezet. Részt- vett a háborúban, kétszer meg is sebesült. Neje: Aszalós Róza. 11 gyermeke van. Andrássy József, cipészm. Szatmár u. 77. Angyal Mihály, hentesm. Kossuth L. u. 21. Nagykárolyban 1890-ben született, ugyanott 1907-ben szabadult fel. Szaktudását a fővárosban és elsőrendű vidéki mestereknél fejlesztette. 1915—18-ig az orosz és olasz harctereken volt, 3-szor sebesült, kit.: K. cs.-k., seb. é. és dicsérő oklevél. 1919-ben önállósította magát. 1920-ban vette nőül Bányay Margitot. Aranyi Gyula, órásm. Gr. Tisza I. u. 6. Szül.: 1884-ben, szab.: 1901-ben Debrecenben. Szabadulási helyén és a fővárosban praktizált. 25 évi gyakorlat után 1926-ban önállósította magát. Egy segéddel dolgozik. 1912-ben volt az esküvője Ötvös Margittal. Anzelik Sándor, kovácsm., Csokonay ucca 3. Bakó Balázs, k. kőműves m. Damjanich u. 4. Ipt. elölj, tag, Ip.-kör vál. tag, ta- noncvizsg. biz. alelnök, Ref. Egyh. presbiter, stb. Fehéregyházán 1873-ban szül., 1891-ben szab. Budapesti, nagyváradi, szatmári és szegedi mestereknél volt segéd. 1914 óta önálló. Az ő nevéhez fűződik az Iparos Székház felépítése. Végigszolgálta a háborút, háromszor sebesült meg, kit.: br. v. é., K. cs.-k. és hadtestparancsnoksági elismerés. Neje: Szabó Julianna. 12v
